Jelenlegi hely
46. Zene- és élményturizmus Nyírbátorban
2012. július 18. 17.35 | admin
Ez az ország talán egyetlen olyan fesztiválja, melyet egy önkormányzat, illetve közintézmény hozott létre, és ilyen sok évet megélt. A sikere tehát vitathatatlan, ám mára elkerülhetetlenné vált néhány változtatás. Alapvetően komolyzenei fesztiválként indult, ehhez most is ragaszkodnak a szervezők és a támogatók, de az elmúlt több mint négy évtized során több tekintetben is kitágult a kulturális horizont.
A fesztivál hagyományát leginkább annak a művészi színvonalnak a megtartásában szeretnénk megőrizni, amelyet a korábbi szervezők letettek itt.
Program ajánló:
2012. augusztus 4.
19 óra - Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes Áldás c. estje
Helye: Nyírbátor, Református Templom
jegyek ára: 2500Ft.-
Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének tanszakán kezdte Sík Olga és Bán Melitta tanárnőnél, majd a mai Zeneművészeti Egyetemre nyert felvételt dr. Sipos Jenő professzor növendéke lett, ahol számos kíváló oktatója volt.
Egyetemi évei alatt részt vett a Lipcsei Nemzetközi Bach Versenyen, ahol második helyezést ért el, 1976.-ban.
Pályakezdő korában készített a Magyar Televízió Verdi: Otello című művéből operafilmet, melynek női főszerepére választották ki több meghallgatás után. Igy együtt énekelhetett és játszhatott az akkori legnagyobbakkal, Simándy Józseffel és Melis Györggyel. A film országos ismertséget és szakmai sikert hozott számára.
Az 1978-79-es évadtól a Magyar Állami Operaház magánénekeseként szerződtették, ahol az operairodalom legcsodálatosabb szerepeit énekelte.
A világ számos országában énekelt. Itthon és külföldön rendszeresen koncertezik.
Számos jótékonysági munka résztvevője. Vannak szervezetek, melyeket több mint tiz éve patronál jótékonysági koncertjeivel, illetve annak bevételével.
Tíz éve rendszeresen tanít. Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem SEK -Savaria Egyetemi Központ - Művészeti, Sport és Neveléstudományi Szakán kinevezett docens, a Budai Művészház alapítványi iskolájába oktat, és a Tata város Zeneiskolájában hangképző tanár.
Díjai:
Érdemes Művész
Liszt Ferenc-Díj
Oláh Gusztáv emlékplakett
Déryné-Díj
Bartók Béla-Pásztory Ditta- Díj
Artis Jus- Díj
MSzOSz-Díj...
2012. augusztus 5.
19 óra - Klasszikusok pánsípon, Steve Taylor Szabó pánsípművész estje
Helye: Nyírbátor, Római Katolikus Minorita templom és rendház
jegyek ára: 1500Ft.-
Steve Taylor Szabó pánsípművész már évtizedek óta emberek tömegét kápráztatja el a pánsíp csodálatos hangjával. Rengeteg munkájának és kitartó gyakorlásának köszönhetően nagy tapasztalattal "kezeli" ezt a hangszert, aminek köszönhetően virtuózak és művésziek a játékai. Mindig megadja a kellő tiszteletet hallgatóinak azáltal, hogy nem rutinból játszik, mindig gyakorol. A világ 10 legjobb pánsípművészei közé választották. Eddigi munkái során négy zenei albumot állított össze, amiben klasszikusok, népi zenék és más ismert dalok csengenek fel. Hazánkban sokszor koncertezik templomokban, művelődési házakban és más rendezvényeken.
2012. augusztus 11.
15 óra - IV. Fúvószenekari Találkozó
Helye: Nyírbátori Kulturális Központ lépcsőpiramisa
A koncert ingyenes!
Fellépők:
-Nyírbátori Koncertfúvószenekar
-Miskolci Erkel Ferenc Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara
-Csömöri Ifjúsági Fúvószenekar és Mazsorett Csoport
-Tiszavasvári Városi Fúvószenekar
-Krammer Band (Csömör)
-Hajdúböszörményi Ifjúsági Fúvószenekar
-Bekton Ifjúsági Fúvószenekar és Mazsorett Csoport (Balmazújváros)
20 óra - Tommy Vig Trió jazz estje exkluzív vacsorával
Helye: Nyírbátor, Báthori Várkastély
Vacsorajegy: 3500Ft.-
A jegyek augusztus 9-ig korlátozott számban rendelhetőek!
A Magyar Jazz Szövetség pályázatának első díját, a "nagyzenekari hangszerelés” kategóriában a "Budapest 1956" c. szerzeményének előadásával nyerte meg, a Budapest Jazz Orchestra-val.
Hét évesen, 1946.ban már a Metro-Goldwyn-Mayer budapesti tehetségkutató verseny nyertese volt. 1956. November 18-án menekült el a kommunizmus elől az Amerikai Egyesült Államokba, ahol sikeres pályát futott be. Az idő közben többszörös közönség- és kritikusi-díj nyertes, jazz vibrafonos/dobos, zeneszerző, hangszerelő, zenekarvezető 2006-ban visszatelepült Magyarországra.
Tíz évig volt az Amerikai Zeneszerzők és Hangszerelők Szövetségének alelnöke. Rendszeresen dolgozott Los Angeles legkiválóbb hang- és film-stúdióiban, beleértve a Warner Brothers, Fox, Universal, CBS, Columbia, ABC, Disney, Goldwyn, MGM, Paramount stúdiókat, ahol mintegy 1400 felvételen működött közre.
1984-ben Tommy-t bízták meg a Los Angeles-i olimpiai játékok alkalmából megrendezett hivatalos "Olympic Jazz Festival” szervezésével, a fesztivál Allstars Bigbandjét is ő vezényelte.
2001. Április 7-én a Los Angeles Jazz Society neki itélte a vibrafonosok Oscar-díjának megfelelő "Vibraharpists’ Academy Award” díjat, a bizottságban olyan hírességek ültek, mint Terry Gibbs, Emil Richards, Larry Bunker.
Jelenleg is aktív muzsikus, komponista, hangszerelő. Különböző zenekarok szólistájaként gyakran lép fel Európában és Amerikában is.
2012. augusztus 12.
19 óra - "Szeretni bolondulásig Nyírbátorban" Horgas Eszter fuvolaművész koncertje
Helye: Nyírbátor, Kulturális Központ
jegyek ára: 2500Ft.-
A fuvolaművész a budapesti zeneakadémián végzett, de már a főiskolai évek alatt olyan művészekkel léphetett színpadra, mint a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Kocsis Zoltán, Maurice Andre, Rosztopovics, Bartók vonósnégyes, Jean Pierre Rampal….
19 évesen a két legjelentősebb fuvolaművésznél-tanárnál tanulhat : Jean-Pierre Rampalnál (Franciaország) és András Adorjánnál (Németország). Egy év múlva Ösztöndíjat kap Svájcba, majd a hazai zenei élet szólistájává növi ki magát.
1993-ban megalapítja a Forrás Kamarazenei műhelyt , kiknek tagjai Kurtág György és Rados Ferenc növendékei. 1995-től sorra készíti lemezeit különböző magyar és külföldi kiadóknál.
2001-től jelenik meg a Horgas Eszter arcai nevű négy részes CD sorozat, ahol már a különféle műfajok nyelvén szólal meg a művész.
2001-ben Latin Fiesta előadására két estén át megtelt az Erkel színház.
2002-ben megkapja az Artisjus előadói díját
2003-ban már 10.000 kíváncsiak a Budapest Arénában bemutatott Carmen előadására, ahol partnere a nemzetközi hírű gitárvirtuóz Al Di Meola.
2005 Mária bemutató
2006Négy évszak fuvolán
2007 Charlotte
2008 a Carmen folytatása, az Ő és Carmen , melyből Cd is készült ,két hét alatt platina lemez lett.
2009 a szakmai zsűri a Karácsony Angyala CDt az év legjobb lemezei közé sorolja.
A fuvola határainak feszegetője, aki a XI századi fuvolázást egész más lehetőségek elé állítja , mint elődei. "A fuvolán bármit el lehet játszani"-állítja.
Olyan világsztárokkal dolgozhat együtt, mint Al Di Meola vagy Narhalie Cole. Roby Laktos és Tony Lakatos, Rhoda Scott, Milos Punisic…
Fontos számára az oktatás, a Weiner Leó Konzervatórium tanára.
2011-ben meghívást kapott a világ egyik legjelentősebb koncerttermébe a PROMba. Évente közel 100 koncertet ad Magyarországon és külföldön.
Helye: Nyírbátor, Református templom
jegyek ára:: 2000Ft.-
Szakcsi Lakatos Béla kilencéves korában kezdett zongorázni, miközben arról álmodozott, hogy híres zeneszerzővé válik. Miközben elvégezte a Bartók Béla konzervatóriumot, megismerkedett a jazzel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól.
Az ötvenes-hatvanas években a magyarországi jazz elsődleges terepe a szórakoztató- és vendéglátóipar volt, ebben a körben játszottak legkiválóbb muzsikusaink, többek között a gitáros Kovács Andor. Szakcsi az ő együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott - így szerepelt az Anthology '67 című válogatáson is. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, 1970-ben Pege Aladár kvartettjével pedig a Montreux-i Jazzfesztivál II. díját nyerte el, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi jazz-színtér kapui is.
Zürichtől Varsóig, Nürnbergtől Belgrádig, Észak-Amerikától Ázsiáig a legrangosabb fesztiválokon lépett fel.
A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán, ahol Keith Jarrett, Chick Corea és Herbie Hancock példája alapján a klasszikus zene és a jazz ötvözésére is hangsúlyt fektetett. Ennek keretében kezdte újra tanulmányozni Bachtól, Bartók, Sztravinszkij, Schönberg és Webern műveit.
Mindeközben a cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott. Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicalét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. Bestia címmel 1989-ben rock-operát írt a Rock Színház felkérésére Báthory Erzsébet életéről, Amerika felfedezésének ötszázadik évében pedig Cristoforo címmel mutatta be százperces balettjét a Magyar Állami Operaház.
Az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremteni - ebben rejlik Szakcsi elhivatottsága, és ennek jegyében került sor Kathy Horváth Lajossal évtizedek óta tartó közös improvizációinak első felvételére (In one breath, 2002 - BMC CD 061).
Kathy Horváth Lajos híres zenész családban született, édesapja, id. Kathy Horváth Lajos és nagybátyja, Horváth Sándor a negyvenes-ötvenes évek legnépszerűbb dzsesszgitárosai közül valók. A kis Kathy Horváth ötéves korában kezdett hegedülni, de hamarosan rákapott az otthonában hallott többi hangszerre is: a zongorára, a gitárra, a hárfára és a cimbalomra. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy az egyiken jobban játsszon, mint a másikon, s ehhez az édesapjával és cimbalmos bátyjával vívott „hangszerpárbajok” csak fokozták az ösztönzést.
Az OSZK Zenei Stúdiójában folytatta tanulmányait. Csajkovszkij, Brahms és Paganini hegedűművei mellett a dzsesszből, a cigányzenéből és abból a fajta vendéglátóipari muzsikálásból merített ihletet, amelyre a műfajok összegzése volt jellemző. Így került kapcsolatba Cziffra György zongoraművésszel, aki – például id. Kathy Horváth Lajossal – maga is hosszú éveken át játszott az Arizona lokálban.
A kortárs – fúziós és free – dzsessz előadójaként a hetvenes évek kezdetén, többek között a zongorista Szakcsi Lakatos Béla és Szabados György, a gitáros Babos Gyula, a dobos Jávori Vilmos és Kőszegi Imre, valamint a szaxofonos Ráduly Mihály társaságában vált ismertté, a Rákfogó, a Ráduly, a Szakcsi és a Szabados együttesekben.
1976-ban a Cziffra György Alapítvány ösztöndíjasaként a Párizs melletti San Lise-be került. Előbb Ivry Gitlis növendéke lett, akinek a hegedűjátéka mindmáig meghatározó élmény számára, majd miután Cziffra György bemutatta Yehudi Menuhinnak, a mester tanítványának, 1985-ben pedig tanársegédjének választotta. 1983-ban Kathy Horváth a Menuhin rendezte Bartók Emlékverseny I. díját nyerte meg. Párizsi évei alatt – az ott élő – klarinétos-szakszofonos Seffer Józseffel (Yochk’o Seffer) készített felvételeket, melyek közül a Chromophonie 1. és a Chromophonie 2. komoly visszhangot váltott ki.
Magyarországra a rendszerváltozás évében, 1990-ben tért vissza. Azóta a Filharmónia szólistájaként koncertezik, és emellett 1996-ban megpályázta és elnyerte a – cigány kulturális központként, illetve az első cigány színházként működő – Napház igazgatói tisztségét. Zeneszerzői és előadóművészi munkássága elismeréseképpen 2001-ben a Közársasági Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetéssel jutalmazták; és ugyanebben az évben jelent meg a bőgős Lőrinszky Attilával közös Vázlatok című albuma.
Közel tíz éve már, hogy hegedűinek és brácsáinak különleges elhangolásával Kathy teljesen egyedülálló előadásmódot és hangzásvilágot alakított ki. Ez a játék – a szimpla és páros fogások alkalmazása az elhangolt hangszereken – kiemelkedő improvizációs készséget, nagyfokú koncentrációt és rendkívüli hangszerismeretet igényel. Az In one breath felvételén négy elhangolt és egy normál hangolású hegedűt, valamint egy elhangolt brácsát használt, gyűjteményének Guarneri, Landolphi, Panormo, Gagliano és Nemessányi mesterek által készített darabjaiból.
19 óra - Sebestyén Márta UNESCO Artist for Peace-díjas népdalénekes estje
Közreműködik: Szamosi Szabolcs orgonaművész
Helye: Nyírbátor, Református templom
jegyek ára: 2500Ft.-
Születése óta (1957) a zene bűvöletében él, édesanyja révén is, aki zenepedagógus – Kodály Zoltán egykori tanítványa. Különösen a népdalok világa ragadta meg, ezek előadásával már kislány korában felfigyeltek tehetségére. Mára már világhírű művész, aki a legrangosabb koncert-termekben lép fel.
Minden magyarországi díjat megkapott, amit egy művész elnyerhet. Énekelt a Japán császár előtt, de a Spanyol király és az Angol uralkodó is megismerhette általa a magyar nép dalait. Igazi kulturális nagykövete hazájának.
Sebestyén Márta 30 éve áll a magyar kultúra és a hagyományőrzés szolgálatában.
Harminc éve lépett először a reflektorfénybe, neve ma már fogalom. Azon kevés hazai előadóművészek közé tartozik, aki változások és változtatások nélkül a tradicionális magyar kultúrát képviseli itthon és világszerte, koncertjein életre keltve Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött, már majdnem feledésbe merülő népdalhagyományt. Tehetsége, képzett orgánuma és varázslatos lénye eredeti jelenséggé avatta. Szinte nincs olyan ország, ahol Sebestyén Márta nem képviselte volna a magyar kultúrát, akár szólóban, akár zenésztársaival.
Fontosabb díjak és kitüntetések:
1974 – Népművészet Ifjú Mestere
1984 – Az Év Énekesnője (István a Király, Rockopera)
1988 – Nívódíj a Magyar Kultúráért
1991 – Liszt Ferenc Díj
1993 – Emerton Díj
1994 – A Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje
1996 – Grammy Díj, világzene kategória, Deep Forest, La Boheme album
1996 – Arany Zsiráf
1997 – Emerton Díj, Az Év Népdalénekesnője
1998 – Nemzetközi Interlíra Díj
1998 – Déri János Díj a magyar kultúra és hagyományőrzés nevében
1998 – Oscar Díj, legjobb filmzene és zenei motívum „Az angol beteg” c. filmben
1999 – Kossuth Díj (együtt a Muzsikás együttessel)
1999 – Budapestért Díj, a magyar népdal világhírűvé tételére
2000 – Magyar Művészetért Díj
2000 – Magyar Örökség Díj
2003 – Prima Primissima Díj, népművész kategória
2004 – Olasz Kulturális kitüntetés a sikeres pályafutásért - ISFOA, Diploma alla Carriera
2004 – Az I. kerület Díszpolgára
2004 – Olasz kulturális kitüntetés a nemzetközi sikerekért – PREMIO, Chianciano Fellini
2005 – Bolgár Kultuszminiszter kitüntetése a bolgár kultúra népszerűsítéséért
2005 – Magyar Köztársasági érdemrend középkeresztje
2005 – Olasz Köztársaság lovagkeresztje
2006 – Kispest Díszpolgára
2007 – Magyar Kultúra Követe
2007 – A Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja
2007 – Magyar Szabadságért Díj
2007 – Szt. Márton Díj
18 óra - Vántus István Társaság estje
Emlékkoncert a művész zeneszerzői munkássága előtt tisztelegve, halálának 20 évfordulója alkalmából.
Helye: Nyírbátor, Református templom
A koncert ingyenes!
A Vántus István Társaság országos zenei szervezetként alakult meg 1996. június 13-án Szegeden, a Szegedi Zenekonzervatóriumban Vántus István egykori művésztársai, volt tanítványai, barátai, tisztelői és családtagjai összefogásából. Célja mindenekelőtt a névadó művészetének, munkássága értékeinek megőrzése, kutatása; frekventált célkitűzése volt azonban kezdettől fogva a kortárs magyar zene ügyének előbbrevitele az ország egész területén.
Rövidesen országos szervezetté vált: tiszteletbeli jogi személyként nemcsak a szegedi zenei intézmények és a szegedi önkormányzat csatlakozhattak és csatlakoztak a Társasághoz, hanem szülőfaluja, Vaja és az őt felnevelő, majd földi maradványait befogadó Nyírbogát önkormányzata, a két község kulturális intézményei és szervezetei, valamint a Hungaroton Classic KFT. A Társaság székhelye és titkársága a szegedi Bálint Sándor Művelődési Ház lett.
Az egyesület Vántus István (1935-1992) Erkel-díjas zeneszerző életművének, zeneszerzői és zenepedagógusi munkásságának széleskörű megismertetése, tudományos kutatása és a zeneszerző emlékezetének megőrzésével kapcsolatos összes feladat indukálása és koordinálása céljából jött létre.
Vántus István zeneszerző (1935–1992)
1935. október 27-én született egy kis szabolcsi faluban, Vaján, ahol rendszeres zenei képzésben nem részesülhetett. Meghatározó élmény volt számára a templomi zene, és az amatőr fúvószenekar hangzása. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Gimnáziumban végezte, ahol végre zenei szempontból is jó kezekbe került. A Zeneakadémiára első próbálkozásra felvették, Szabó Ferenc osztályába.
A diploma megszerzése után beadta jelentkezését egy tanári álláshelyre a szegedi zeneművészeti szakiskolába, és 1960-ban letelepedett Szegeden.
Zeneszerzőként egyéni utakon járt. A magyar népzene pentatóniájából indult ki saját zenei világának felépítésénél, összekapcsolva azt modern konstrukciós megoldásokkal, és a schönbergi–weberni dallamkezelési módszerekkel. Az 1964-ben megalkotott, „pentatonrács” elnevezésű hangrendszere képezi az alapját a legtöbb nagy művének, így például A három vándor és Az aranykoporsó című operáknak, az Ecloga és a Visszaverődések című kamarazenekari műveknek, a Fragmenta Bathoriana kisoratóriumnak. 1985-ben készült el hangrendszerének továbbfejlesztett változata az „elgörbült zenei tér” elmélete alapján. E rendszerben kevesebb mű született, de ezek annál izgalmasabbak. Köztük van Vántus két hommage-a kedvenc zeneszerzői, Bach és Mozart emlékére, Harangszó című gyászzenéje, a Gemma című vonóskari darabja.
Zeneszerzői és tanári ténykedése mellett a zenei életben betöltött szerepe is nagyon fontos volt. Évekig rendszeresen írt koncertkritikákat, 1971-ben pedig létrehozta és éves rendszerességgel megszervezte a Mai magyar zene hete elnevezésű programot.
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
