KulturSzalon

Egy könyvet, és egy helyet ajánlok azok figyelmébe, akik vonzalmat éreznek a rejtélyek birodalma iránt. A könyv, egy rendkívül termékeny író műve. A szerzőnek 2011-ig közel ötszáz kötete jelent meg. Egy olyan író, kutató ismertető dokumentumkötetét ajánlom, akit az 1990-es években kétszer egymás után választották meg a Nemzetközi PEN Klub eszperantó csoportja elnökének, aminek alapján a Svéd Akadémiánál javaslatot tehet valakinek az irodalmi Nobel-díjra való jelölésére. A Nemzetközi PEN Klub az írok világszervezete, az írók közötti baráti és intellektuális együttműködés elősegítésére, politikai és világnézeti megkülönböztetés nélkül szolgáló szervezete. Célja a kifejezés szabadságáért való küzdés és az elnyomás alatt élő írók védelme. A szóban forgó író Nemere István.

A hely egy Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei város, ahol az író könyvének főszereplője született 1560.-ban. Az ecsedi ágból származó Báthory Erzsébet a „család egyik ősinek nevezhető fészkében , Nyírbátorban született” - írja Nemere István, Báthory Erzsébet magánélete című könyvében. Az arisztokrata asszony véres kezű legendájáról már mindenki hallott. De senki nem állította határozottan, hogy Erzsébet valóban fiatal lányok vérében fürdött volna, fiatalságának megőrzése érdekében, és ezen cél elérése érdekében kínzott halálra több száz szolgáló lányt. Viszont amellett a feltevés mellett sem állt ki határozottan senki, hogy az asszony koncepciós per áldozata lett volna. Talán már örök rejtély marad, de mindig lesznek emberek, akik meg szeretnék tudni az igazságot, illetve állást foglalnak Báthory Erzsébet bűnössége, avagy ártatlansága mellett.

Nemere, a fent ajánlott művében tanúk vallomásait osztja meg az olvasóval, melynek során számos kérdés merül fel a könyvet forgatóban. Amennyiben igaz a vád, miszerint leányok százait kínzott halálra, valamint férje, Nádasdy Ferenc halála után a hullák száma magasabbra emelkedett, s mivel majd ' fél Magyarország területe a Nádasdy-Báthory tulajdonban lévén, Erzsébet amelyik birtokon megfordult, furcsa szenvedélyének hódolva tetemeket gyártott, melyeket úton útfélen szó szerint éppen csak elkapartak, felmerül a kérdés: hogyan lehet az, hogy titokban maradhattak szörnyű tettei. Mivel a tizenhatodik században csak a nemesek, arisztokraták voltak emberszámba vehetők, s a parasztokkal ugyanezen urak belátásuk szerint rendelkezhettek, minden bizonnyal a félelem miatt hallgatták el amit tudtak.

Nemere István minden lehetőséget alaposan megvizsgál, minden vallomást elemez. „A könyv nem regény, hanem erős idegzetű olvasóknak való dokumentumkötet.” - olvashatjuk az ajánlóban. A mondat második része határozottan igaz. Amennyiben az olvasó élénk képzelő erővel megáldott egyéniség, talán előbb a könyvet olvassa el, s csak azután látogasson el a nyírbátori Báthori Várkastélyba és Panoptikumba, ahol a kor jeles személyiségeinek élő másai között sétálhat. A Báthory Erzsébet életének fontos és rejtélyekkel teli eseményeit megelevenítő panoptikumban járva a legenda  igazságtartalma iránti kutatás vágya lesz úrrá a látogatóban. A viaszbábuk kísértetiesen hasonlítanak az élő emberekre, a különbség annyi, hogy nem szólalnak meg, hogy elmondják az igazat, s meg nem mozdulnak... talán csak akkor ha sokáig nézzük őket, és gondolataink elkalandoznak abba a világba amikor a bábukat megszemélyesítő emberek éltek, s lelki szemeink előtt felelevenednek a  Nemere könyvében olvasott tények.

2012. augusztusának hétvégéin zene- és élményturizmus részese lehet minden Nyírbátorba látogató, a 46. alkalommal megrendezésre kerülő Zenei Napok keretében. Aki tervezi a rendezvényen való részvételt, semmiképpen se mulassza el a Panoptikum megtekintését.

Csonka Edit írása

Képek forrása: bathorivarkastely.hu