Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Baló György ismét sportol
2012. március 12. 12.38 | zoldi.laszlo
Tegnap végignéztem az atlétikai világbajnokság utolsó napját is. Láttam, amint egy jamaicai hölgy vágódik először a gumifalba, amit a szervezők azért helyeztek a pálya végére, nehogy a versenyzők kifussanak az isztambuli csarnokból. A csinos sprinter hajszálra annyit teljesített, amennyit én a hatvanas években. Százas időnk is hasonló - hatvantól négyszázig elértem a női rövidtávfutók XXI. századi eredményeit. A mai Népszabadság sport-rovatában Baló György sorsokat is rajzolt a tegnapi számok mögé.
Ezen csak azért nem lepődtem meg, mert a nyolcvanas években megrendezett Népstadion-gálákon rendszeresen működött közre. Bemutatta a világ minden tájáról érkezett atlétákat, interjúkat is készített velük. Elemében volt. Csakhogy közben a hazai atlétika elsatnyult, a nemzetközi gálák abbamaradtak, az ő érdeklődése is más irányba fordult. MÚOSZ-elnökség, MTV-s Záróra, TV3, megint a Magyar Televízió, néhány hete pedig nyugdíjba küldték, és most lám, ismét az atlétika. Ugyanaz a pontosság és felkészültség, mint a Népstadionban; még velem is képes elhitetni, hogy benne van a sportág sűrejében.
Így ismertem meg az 1969/70-es tanévben. Barátom, az irodalomtörténész Belehorszky Pál sugallatára benéztem néhányszor az ELTE épületébe, Hermann István filozófus szemináriumába. Ott figyeltem föl egy lehengerlő stílusú fiúra, aki mindent jobban akart tudni a többieknél. Később, külföldi filmfesztiválokon megismertem a szüleit is, B. Lászlót, a szocialista bulvárlap már nyugalmazott alapítóját és P. Zsuzsa kulturális újságírót. Ekkor jöttem rá, hogy Gyuri olyan családból származik, ahol kötelező a nyelvtudás és a műveltség. S mert magam is hajlamos voltam a mindentudásra, megkérdeztem Faragó Vilmostól, az ÉS tapasztalt szerkesztőjétől, vajon az írásaimtól miért idegenkednek az olvasók. „Azért - válaszolta -, mert megfellebezhetetlenül fogalmazol.” Azt tanácsolta, hogy a legfőbb állítás elé írjak efféle félmondatot: „Nem tudom, hogy igazam van-e, de…” Ettől kezdve elfogadtak az olvasók, elvégre nekem is vannak kétségeim.
Baló Gyuri sorsán tűnődve az a benyomásom, hogy neki sem ártott volna, ha tanácsot kér Faragó Vilitől. Ezzel együtt örömmel tölt el, hogy már nem rágódik a legutóbbi hónapok fejleményein. Ismét jelentkezett a nyilvánosságban, még ha csak az atlétikai világbajnokságról szólván is.