Jelenlegi hely
A digitális mellett megél-e a nyomtatott sajtó?
A szakemberek becsületére válik, hogy látnak még benne fantáziát. Gazda Albert, az Origo újdonsült főszerkesztője nem sokat, de legalább fanyarul fogalmaz: „Mindkettő küzd a saját pályáján, miközben az egyik jobban szűkül.” (Médiapiac.com, 2011. november 2.) Az egyik, mármint szűkebb érdeklődési köröm, a papír alapú újság. Egy nappal később pedig Gulyás János, a Mec Hungary reklámügynökség vezetője figyelmeztet bennünket a Marketing&Média hasábjain, hogy online nem szólítható meg mindenki. „Egyre fontosabb például a 60+ célcsoport, amelyet az interneten sokkal kevésbé lehet elérni.”
Arra utal, amit nemrégiben én is pedzegettem e médianaplóban, hogy a hatvan fölöttieknek csak 3,9 százaléka használja a számítógépet - ők a legpatinásabb tömegközlési eszköz, az újság révén közelíthetők meg. Ennél azonban bonyolultabb a helyzet. Bár szerintem jól sikerült a Petőfi Rádió átprofilírozása, mert színvonalas könnyűzenei műsorokat sugároz, de az idős hallgatók kétségkívül elvesztették a szinte hozzájuk nőtt csatornát. Ráadásul a digitalizáció is küszöbön áll, és éppen ennek a korosztálynak van olyan tévékészüléke, amely kizárólag analóg módon sugárzott adások vételére alkalmas. Maradnak tehát az ingyenes újságok, amelyek viszont a húsz és hatvan közöttieket tekintik célcsoportnak.
Ha politika volnék, és igényelném az öregek szavazatait, akkor már régen áfacsökkentéssel ösztönöztem volna az ingyenes újságok szerkesztőit, hogy forduljanak az idősek felé, és a hirdetések mellett gondoskodjanak a tájékoztatásukról is. De csak médiatanár vagyok, aki észrevette, hogy a kommunikáció szakos diákok, különösen az életben otthonosan mozgó levelező hallgatók reálisabban látják a helyzetet, mint a politikusok. Megtanulják tőlem, hogy a magyar települések az éves költségvetésük 0,2-0,7 százalékát fordítják a helyi médiumokra (mellesleg a nyugat-európai szabvány egy százalék). És ha ilyenkor ősszel, a következő évi költségvetés vitája előtt a főtéren megkérdi tőlük a polgármester, hogy az önkormányzati újság, a városi (községi) rádió és/vagy televízió meg a polgármesteri hivatal honlapja közül melyiknek adja a legtöbb pénzt, habozás nélkül az újságot említik.
Azt is javasolják neki, persze, hogy tegye ingyenessé. Így minden háztartásba eljuthat az önkormányzat üzenete.