Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Csak szíve ne volna az embernek
2012. április 28. 11.47 | zoldi.laszlo
Tegnap a főiskolán időztem, levelező hallgatókat tanítottam. Kétarcú nap volt. Délelőtt a magyar médiapolitikáról beszéltem, s amit immár ötvenhetedszer mondtam el az 1920-1945 közti korszakról, nem igazán hozott lázba. Délután viszont, az újságírás szemináriumon megtörtént a csoda: mindenki felszikrázott körülöttem. A hivatás és a magánélet összeütközése került szóba, nem véletlenül, bár korántsem szándékosan.
Vagy két évvel ezelőtt meghívtam az RTL Klub északkelet-magyarországi tudósítóját, Nagy Zsófiát, hogy meséljen a nappali tagozatosoknak a híradós munkájáról. Tanulságos másfél óra volt. Amikor Zsófi távozott a teremből, hogy forgatni menjen, a kommunikáció szakos diákok azt a feladatot kapták, hogy gondolják végig a hallottakat, és a következő heti szemináriumon értelmezzék az élménybeszámolót. Egy magas lány - Zitának hívták, és kitűnő glosszákkal vétette észre magát - azzal lepett meg, hogy ünnepélyesen lemondott az újságírásról, noha a Jóisten is erre teremtette. Azzal indokolta az elhatározását, hogy a közismert riporternő élménybeszámolójából kiderült: a pörgős, izgalmas és kiszámíthatatlan életforma roncsolja az érzelmi kapcsolatokat. Márpedig ő tartalmas magánéletre vágyik, szerető férjre és gyerekekre.
Tegnap ismét Zsófi volt a vendég, aki magától ugyan nem tért ki a magánéletére, de kérdésre válaszolva mégsem rejtette véka alá, hogy egy fiatal nőnek nehéz összeegyeztetni a felelősségteljes munkáját és az érzelmi kapcsolatait. Másfél óra múltán megint elment, mert dolga volt, ekkor robbant ki a vita. A levelező hallgatók, túlnyomórészt hölgyek ugyanazt az ellentmondást feszegették, mint a nappalisok két esztendeje: az újságírással együtt járó készenléti állapot, amelyet nevezhetnők megszállottságnak is, aligha kedvez a családi életnek. Két házasság után regélhetnék erről az összefüggésről, de nem vagyok fiatal újságírónő. Akikről egyébként Vásárhelyi Mária szociológus 2006-os kutatásában kimutatta, hogy feltűnően sok közöttük az egyedülálló.
A figyelemre méltó jelenség élét nem ütném el azzal a közhellyel, hogy aki a hivatásának él, akár nagy árat is fizethet érte. Ennél okosabbat viszont nem találtam ki, pedig egyik legtehetségesebb tanítványom szívére ment a pörgős életforma. Csaknem belehalt, három napja hozták ki a műtőből.