Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Hirdessen-e az állam az ellenzéki orgánumokban?
2012. május 2. 14.25 | zoldi.laszlo
A mai Népszavában terjedelmes cikk a városligeti majálisról. A tudósításba keretes anyag illeszkedik, kiderül belőle, hogy az egyik fórumon terítékre került a baloldali médiumok helyzete. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója, Horváth Gábor, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, Lendvai Ildikó szocialista médiapolitikus, Mészáros Tamás újságíró és Németh Péter, a Népszava főszerkesztője.
A keretes anyag úgy foglalható össze, hogy az ellenzéki orgánumok sanyarú helyzetben vannak, nincs ugyanis hirdetés. A meghívottak külön-külön már leírták, elmondták, most közösen is ugyanoda lyukadtak ki: nem elég, hogy újságjaikat, műsoraikat bojkottálják az állami cégek, Orbánék még azt is rossz néven veszik, ha a magánvállalkozások marketing-üzenetei szociálliberális orgánumokban látnak napvilágot. Igazán nem szép, hogy az állam jelenlegi működtetői így viselkednek, az állami médiapolitika kutatójaként azonban nem is várom el tőlük, hogy anyagilag támogassák az ellenzéki nyilvánosságot. Ez fából vaskarika volna.
Nyugat-Európában azzal csökkentették az állami zsarolás lehetőségét, hogy létrehozták a sajtóalap intézményét. Ahogy elnézem, két modell látszik életképesnek. Az egyik a svéd, amelynek lényege, hogy a Sajtóalap törvényben rögzített vagyonából független kuratórium ítél oda pénzeket az értéket teremtő, éppen ezért veszteséges médiavállalkozásoknak. Ez a modell nélkülözi az ideológiai tartalmat. Németországban a vegyes modell dívik: az ellenzéki médiumok kevésbé vannak kiszolgáltatva a kormánynak, ha az állami hirdetések helyett beérik a Sajtóalap támogatásával. Ebben az esetben az érték szempontú megközelítés párosul az ideológiai hátrány enyhítésével.
2001 végén az MSZP választási programjába bekerült a Sajtóalap gondolata, amely az adott összefüggésben gesztus (mentőöv) lett volna a jobboldali médiumoknak. A koalíciós tárgyaláson azonban az SZDSZ elsöpörte ezt a gesztust. Az okot nem ismerem, egyszer talán majd valamelyik szem-és fültanú kiböki. Információk híján nem is ítélkeznék, ám annyit megkockáztatok, hogy ha volna Sajtóalap, üsse kő: Nemzeti Sajtóalap, akkor a tegnapi beszélgetés is derűlátóbbra sikeredett volna a városligeti majálison.