Jelenlegi hely
SZIBÉRIAI CSÁRDÁS - Móricz Zsigmond Színház

zenészek, táncosok, színészek, magyar és orosz katonák…
Jelmeztervező: CSÍK GYÖRGY
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Koreográfus: LADÁNYI ANDREA
Grafikai tervezők: BÁNKI ÁKOS és SZÖLLŐSI GÉZA
Dramaturg: SZOKOLAI BRIGITTA
Ügyelő: LENGYEL JÁNOS
Súgó: KOVÁCS KATALIN
Rendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA
A Csárdáskirálynő az egyik leggyakrabban játszott magyar operett, de vajon tudta-e,
„Tudom, hogy egy fél partitúraoldal Liszttől többet ér, mint az én eddigi összes operettem és azok, amiket még csak ezután írok majd. De azt is tudom, hogy ez a fél oldal szellemileg magasan álló közönségkoncentrátumot igényel, és ez mindig csak csekélyke része a színházba járóknak.”
„Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egyéves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet.
November 13. egyébként péntekre esett, és a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Millert, hogy ne aznap mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett. Az időpont azonban mégis eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premierre végül november 17-én került sor.
Beöthy László, a magyar bemutató helyszínének, a Király Színháznak a tulajdonosa, ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.
1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.
„A színházra jelentőségteljesebb szerep hárul, mint valaha: feladata a nemzeti erő és bizalom fenntartása, valamint, hogy az agyonzaklatott, agyoncsigázott idegeket néhány órára elzsongítsa és narkotizálja.”
„Hosszú éveken belül nem volt annyi táblás nézőtér, annyi sikeres bemutató és annyi színészi siker Budapesten, mint az elmúlt színházi esztendőben!” – lelkendezett a Magyar Színpad egyik cikkírója 1916-ban.
A Csárdáskirálynét több táborban is adták annak idején, volt, ahol 30 előadást is megért.
Folklór lett belőle.
(Színházi Élet 1921. május 22-28.)
- Tasnádi Csaba a Szibériai csárdás című előadásról
A sajtótájékoztatón kérdezett: Matyasovszki Edit, Száraz Ancsa és Saliga Péter
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


































































