Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Színház- és Filmművészeti Egyetem - Mesterség felé
2013. június 3. 20.30 | admin
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Színházrendező-fizikai színházi koreográfus-rendező szakirány IV. éves hallgatóinak bemutatkozó előadása a Nemzeti Táncszínház színpadán. A hallgatók Horváth Csaba fizikai színházi koreográfus, a szakirány oktatójának és Ertl Péter a Nemzeti Táncszínház igazgatójának közös kezdeményezésére kapnak lehetőséget a tánc-és színészmesterség, a koreográfia- és rendezésbeli ismereteik, friss alkotói pillanatuk bemutatására.
Koreográfus - rendezők: Varga Krisztina, Czakó Máté, és Widder Kristóf.
ifjúliszt
"...s engem, szegény gyermeket bevetett egy fényes társaság közepébe, s ez a fényes társaság megtapsolta annak a kisfiúnak az akrobata mutatványait, akit a csodagyermek dicső és megszégyenítő bélyegével tisztelt meg. Korai mélabú nehezedett rám, és én ösztönszerű ellenszenvvel éltem át a művész-háziállat rosszul leplezett lealacsonyodását." (Liszt Ferenc)
ifjúliszt - Horkay Barnabás
Koreográfia: Widder Kristóf
„A tanulmányok végéhez közeledve fontos számunkra az egyre gyakoribb megmutatkozás. Ennek egyik állomása ez az este a Nemzeti Táncszínházban. Bár alapvetően kortárs témák érdekelnek, szerettem volna a tanulóévek alatt valami klasszikus anyaggal is foglalkozni, hiszen így lesz majd mitől elrugaszkodni később.
Egy egyetemi feladat során foglalkoztam behatóbban Liszt zongoraműveivel, akkor ismertem meg a zeneszerző ifjúkori gyötrődéseit, hogy hogyan próbálta meg feldolgozni a hirtelen jött sikert, illetve a szülei felől érkező nyomást. Érdekelt az is, hogy csak Liszt műveket használva, hogyan kúszik be a zenén keresztül maga a szerző a figurába és az előadásba. Az egyetemen akkor megszületett etűdöt gondoltam most tovább. Több munkámban foglalkoztam már a színpadra lépés nehézségeivel, a fallal, amit át kell törni, hogy a jelenlét, a tartalom eljusson a nézőhöz. Erről is szól az ifjúliszt, melyet a korábbi verziótól eltérően hárman adunk elő két osztálytársammal.” mondta a koreográfus.
Hosszútávfutár
Korunk társadalmának egyik leggyakrabban felmerülő problémaköre a felnőni nem akaró harmincas generáció. A kérdésre, hogy mekkora szerepe van egy adott térség gazdasági berendezkedésének, valamint a családnak, mint legkisebb közösségi egységnek a probléma kialakulásában, illetve mennyire determinált a sorsunk genetikai állományunk függvényében, nem adtak választ még a tudósok sem. Ellenben biztosan léteznek egyre többen, férfiak és nők egyaránt, akik megálltak az életük építésének egy olyan pontján, amelyen biztonságban elvegetálhatnak, ki tudja meddig. Ők nem a kisigényű, érdeklődéstől mentes közeghez tartozók, épp ellenkezőleg. Ettől háborog bennük a jelen és a vágyott jövő közti félelmetes átláthatatlanság.
Történetem egy olyan harmincas évei elejét taposó pizzafutár egy napját járja át, aki nincs kibékülve aktuális életkörülményeivel, a nap előrehaladtával egyre sűrűsödő kiszállítások izgalmából érkezik az utolsó pillanatban a megváltás reményét keltő koncertfellépésére.
Tánc: Farkas Kristóf
Szöveg: Varga Bence, Kelemen Kristóf
Dramaturg: Kelemen Kristóf
Látványterv: Cseh Renátó
Jelmez: Szűcs Petra
Videó: Markos Viktor
Koreográfia: Varga Krisztina
Zene: Zomblaze
„Tíz évvel ezelőtt, 20 évesen mentem el az első táncórámra, de már az előtt is feszített belülről valami energia, amit mindig a mozgás tág halmazán belül, a táncban tudtam leginkább felszabadítani. Azóta számos külföldi és magyarországi modern és a kortárstánc mesterrel találkoztam. A komponálás során igyekszem jól kódolható, gesztus rendszert egyesíteni a tánctechnikákkal. Ez a fajta törekvés nem feltétlen a közérthetőséget szolgálja, inkább érzelmileg kíván hatni, a mozgás dramaturgiáját követi.
A Hosszútávfutár 4 évvel ezelőtt született téma, azóta szerettem volna kidolgozni. Olyan típusú fiatalemberről szól, aki itt él közöttünk, értelmiséginek számít, de nem jár színházba, főleg nem táncszínházba. Kreatív típus, de hétköznapi elfoglaltsága, munkája nem igényli ez irányú képességét, nem tudja igazán kiélni magát. Róluk és nekik szól ez a történet, hogy vajon ez társadalomi probléma, vagy személyiségünkből fakadó adottságainknak vagyunk a rabjai. Ebben a témában az aktualitást tartom a legfontosabbnak, amit a fizikai színházi eszközökön keresztül fogalmaztam meg.” – mondta Varga Krisztina.
- ködidő -
Miért kisfiam, azelőtt mi volt mielőtt megszülettél?!
Semmi?! De mégis valami. Ami volt, és ami majd lesz. Az ismeretlen vonz, taszít, rettegett és áhított. A gyász nemcsak szomorú, hanem meghitt, intim de természetes is. Születés. Fájdalom. Szerelem. Hiány. Megváltás. Szeretet. Halál. Rend. A köztes-lét paramétereit, vízióit keresem én is, mint a kisfiú, aki megkérdezi a szüleit:
"Mi lesz akkor, ha majd meghalok?"
Táncolják: Frányó Andrea, Lakos Fanni, Spanicsek Valentina, Varga Krisztina, Czakó Máté, Czap Gábor,
Lukács Gergő, Szabó Mátyás Péter
Koreográfia: Czakó Máté
Időtartam: 3x 20 perc, szünet nélkül, Jegyárak: 1800 Ft, 1600 Ft