A polgári demokratikus forradalom előzménye az elhúzódó I. világháború miatt érzett elégedetlenség miatt alakult ki a munkások, a katonák, a radikális és liberális polgárság és az értelmiség jelentős csoportjai között.
Nyíregyháza Városvédő Egyesülete példa értékű kezdeményezésnek tett eleget, az őszi temető takarítási akciójával október 22.-én, szombaton. Céljuk megmenteni az elfeledett ősök sírjait, erre kérték a város lakóinak segítségét.
Alapítását Rómer Flóris kezdeményezte 1864-ben a hasonló jellegű londoni, illetve bécsi intézmények példájára. 1880-ban megnyílt az Iparművészeti Iskola, de mivel ennek sem volt állandó helye, a két intézmény együttes elhelyezésére alkalmas épület tervezésére1891. május 15-i határidővel pályázatot írtak ki, melyet a Lechner Ödön – Pártos Gyula tervezőpáros nyert meg.
A Várhegyen álló egykori karmelita kolostorban hangzott el az első magyar hivatalos színielőadás, amelyet Kelemen László Magyar Játszó Társasága tartott 1790. október 25-én. Simai Kristóf kegyesrendi szerzetes „Igazházi” című darabját adták elő.
Minden október negyedik hétfője az Iskolai Könyvtárak Napja 1999 óta, az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezetének (IASL) elnöke, dr. Blanche Wolls jóvoltából. Ezen a napon, minden évben más-más témában különféle programokat szerveznek az iskolai könyvtárak.
Liszt Ferenc rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, melyek nagy részének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. Alkotásainak nagy része virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise.
Az épület eredetileg a Magyar Királyi Igazságügyi Palota céljára készült. A 125 méter hosszú homlokzat közepén van elhelyezve a főbejárat három kapuval, amelyek egy első, majd széles lépcsősorral egy második központi nagy csarnokhoz vezetnek; ez központi összeköttetést létesít az épület összes helyiségei számára, váróteremül szolgálhat, vagy éppen reprezentatív események színhelye lehet.