Lépek utánad, láb vezet lábat...
karod lágyan magához von,
szemed bársony kárhozatom,
mellem, csípőm beléd simul,
összes érzékszervem kigyúl,
pörgünk, forog minden velünk,
mi lesz majd, ha már nem leszünk...
Isteni, kiszippantat szikraszóval, itt is sugalljam,
szó van számodra mi átölel, tudd, fent is baj van.
Mennyből lehulló, nem jövő, imádkozz s halljam,
csonkolt szárnyait takarja, hiszen szuicid hajlam.
Folyamatos, feszültség a lelki mókuskerékbilincs,
inspiráló élet, el sorsom ki vágja, fonal vége nincs.
Játszóterünkben kereslek, szeretetet adj, az kincs,
élj, kopogtatószellemként csend, ez ajtótankilincs.