A sivatag széli lebuj szalonzenével gargalizál. Ahogy a városkára telepszik az alkony, egy koszos képű fiú körbe jár az utcákon, és meggyújtja a sarkokon álló kaktuszok gyufa-tüskéit. A sárga ragyogásban aprócska skorpiók indulnak vadászatra – fekete ollóikkal a homokba fúródott, célt tévesztett pisztolygolyókat lökdösnek, majd tovaszaladnak tűlábaikon. Ez itt a senkiföldje – szakadt paplanok forgolódnak az éjszakában, kifordult ajtóknak koccannak az emberi lábon futó ördökszekerek.