Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Termelés vagy szolgáltatás?
2012. december 16. 13.02 | zoldi.laszlo
Kecskeméten a hajdani Úttörőház mellett tornyosul a Piarista Gimnázium masszív épülete. Több százszor mentem el előtte, és nem gondoltam volna, hogy évtizedekkel később lábjegyzetként vonul be a magyar politikatörténetbe. Csütörtökön este ide érkezett egyórás késéssel Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, hogy elbeszélgessen a Kölcsey Kör túlnyomórészt idős tagjaival. Csakhogy a felsőoktatási keretszámok brutális csökkentése miatt felháborodott gimnazisták és főiskolások beviharzottak a terembe.
Egy korombéli férfiú (mint később kiderült, a kecskeméti főiskola gépészmérnök-oktatója) rendre utasította a hívatlanul betoppanó diákokat. Helyeselte a kormány tervezett döntését, amely kedvez a munkaerőpiaci kívánalmaknak. Különben is - kérdezte - „Mit termelnek a kommunikáció szakosok?” Bizonyára gondos családapa és derék hazafi, mégis az a benyomásom, hogy korlátozott tudatába csupán ennyi szivárgott le az Orbán-kormány filozófiájából. A miniszterelnök ugyanis rendszeresen hitet tesz a munka alapú társadalom mellett, aki pedig nem a termelésben, hanem a szolgáltatásokban akar majd elhelyezkedni, annak tanulmányait nem érdemes a magyar államnak támogatnia.
Csakhogy az öntudatos polgár az öngondoskodás híve. Az a mániája, hogy minél kevesebb pénzt vesz el tőle az állam, annál jobban érzi magát. Olyan szakmát választ tehát, amelyből jól élhet, de hogy szépen is élhessen, szakemberekből - orvosból, ügyvédből, fodrászból, manikűrösből és pedikűrösből, házitanítóból, gáz- és vízvezetékszerelőből, satöbbi - valóságos hálózatot telepít maga köré. Vagyis szolgáltatásokat vesz igénybe. Attól érzi jól magát, hogy a nála hagyott pénzt felkészült, ráadásul készséges szakembereknek adja. Komfortérzetét erősíti, hogy ezzel a körrel kapcsolatot teremt és tart. Ezt is kommunikációnak nevezik. A másik felfogás hívei viszont abból indulnak ki, hogy a polgár csak ne lépjen bensőséges kapcsolatba a körülötte lévőkkel, adózzon inkább az államnak, és az ebből a pénzből működtetett állami cégek személytelen szolgáltatásait vegye igénybe.
Mellesleg a kecskeméti pódiumbeszélgetésnek ezt a címet adták a szervezők: „A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat”. A koncepcióból nem is csinált titkot Hoffmann Rózsa államtitkár. Helyben vagyunk, a diákoknak volt miért tiltakozni.