Jelenlegi hely
DUGONICS ANDRÁS SZÜLETÉSNAPJA - OKTÓBER 18.
A bunyevác származású Dugonics András 1740. október 18.-án született Szegeden, a piarista gimnázium tanulója volt, majd belépett a rendbe. Huszonöt éves korában szentelték pappá. Nyitrán, Szegeden, Vácott, Medgyesen rendi gimnáziumokban tanított, amikor iskoladrámáit, és verseit is írta. Előbbiek a magyar barokk dráma utolsó korszakát, a hivatásos színházhoz vezető utat képviselik, női szerep nélküli, szerelmi tárgyat és erkölcsi tanulságot közvetítenek.
1774-től tanít a nagyszombati egyetem matematikai tanszékén, amelynek később vezetője lett. 1784-ben jelent meg könyve, mely kísérletet tett a matematikai műnyelv megteremtésére. Dugonics használt először számos, a mai nyelvben is használatos matematikai kifejezést, mint például: bizonyítani, egyenlet, gömb, gyök, hasonló, háromszög, henger, húr, sugár, szög, véges.
Legsikeresebb műve az első magyar nyelven írt regényként számon tartott Etelka, melyet 1786-ban fejezett be, de a cenzúra miatt csak 1788-ban jelenhetett meg. Hazafiságának fontos része nyelvújítási programja: képzéssel, szófajváltásokkal, analógiás megoldásokkal sok új szót alkotott, régieket elevenített föl, s az irodalomba emelt számos népnyelvi kifejezést. Az Etelka sikerén felbuzdulva több regényt írt, de az első sikerét nem múlta felül. Utolsó évtizedeiben történetírással is foglalkozott: a magyarok őstörténetét rendszerezte, világtörténelmi munkákon dolgozott. Ugyancsak a magyar nyelv fejlesztését célozza 1820-ban Szegeden posztumusz kiadott kétkötetes gyűjteménye, a Magyar példabeszédek és jeles mondások, amely 10 182 közmondást és szólás magyarázatot tartalmaz.
1808-ban vált meg egyetemi katedrájától és haláláig Szeged rendházában élt visszavonultan, de továbbra is tevékenyen. 1818-ban halt meg.
Forrás: jelesnapok.oszk.hu