KulturSzalon

Érsemlyénben született 1759.-ben az író, költő, szerkesztő. 1769–1777 között a sárospataki kollégiumban tanult. 1784-ben szabadkőművessé lett, Sáros és Abaúj megye táblabírája, Zemplén megye tiszteletbeli aljegyzője, majd Kassán telepedett le, ahol 1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal megalapítja Kassán a Magyar Museumot. 1790-ben Orpheus címmel maga adott ki folyóiratot. Vádlottja lett a Martinovics-pernek, ezért Regmecen őrizetbe vették, 1795.-ben halálra ítélték, de a királyi rendeletnek köszönhetően kegyelmet kapott, ami bizonytalan ideig tartó várfogságot jelentett. 1795-től 1801-ig Spielbergben, Kufsteinben, Munkácson raboskodott. Szabadulása után otthon élt, 1804.-ben házasságot kötött Török Sophie-val. 1806. június 10-én Széphalomra költözött, önállóan gazdálkodott. 1828-tól részt vett Pesten a Magyar Tudós Társaság előkészítő munkálataiban. 1830-ban a történettudományi osztály tagja. A kolerajárvány áldozata lett 1831-ben.

Irodalmi programjában a fordítás és a kritika meghonosítása a vezérelv. Orpheus című folyóiratában a radikális felvilágosodás szerzőinek is helyet adott. Fő törekvése a magyar stílus megújítása, harcot hirdetett a provincializmus ellen. Újításai és bírálatai, erőszakolt neologizmusai kihívták írótársai nagy részének a haragját. Hívei sürgették, hogy a magyar irodalmat károsan megosztó harcok helyébe teremtsen békét. Prózai művei közül levelei, útleírásai és élete végén végső formába öntött önéletrajzi írásai keltettek érdeklődést. Az új nemzedék törekvéseit már nem értette; vitába keveredett előbb Kölcseyvel, utóbb Toldy Ferenccel és Bajza Józseffel.

Forrás: jelesnapok.oszk.hu

Kazinczy Ferenc széphalmi kúriájának kertjében, szeretteivel van eltemetve. Kálniczky András kovácsvágási református lelkész temette el szűk körben, tizenötöd magával. A föld, ahol nyelvújítónk nyugszik, felszentelt. 1806. augusztusában meghalt első gyermekük, s az író levelet írt a kassai püspöknek, arra kérve, hogy kertjében azt a helyet, ahová gyermekét temetni szeretné, engedje felszentelni. A püspök megadta az engedélyt.

Az író birtokán létrehozták a Magyar Nyelv Múzeumát. Becske Bálint, az író unokája gyűjtötte össze a család tagjaitól a még fellelhető tárgyakat, képeket, és ezekből a 19. és 20. század fordulóján kialakult a múzeum. Az író személyes használati tárgyai közül két kínai porcelántányér, egy burnótszelence található a tárolókban, valamint kéziratok, rajzok őrzik keze nyomát. Több Kazinczy portrét megtalálhatunk a múzeumban. A kiállítás szemléletes áttekintést ad a küzdelmes életpályáról, s több érdekes alkotást mutat be az életműből.
A sírokat és az emlékcsarnokot övező park védett természeti érték. Területe négy és fél hektár, faállománya akácból, gyertyánból, kőrisből, erdeifenyőből, kocsányos tölgyből tevődik össze. Az emlékcsarnok déli oldalánál állt egy nagyon idős, csavarodott törzsű fehér akác, melyet a hagyomány szerint Tessedik Sámuel adott az írónak, aki azt saját kezével ültette el. A sírkert felé gyertyán fasor vezet.

Széphalom Sátoraljaújhely központjától öt kilométernyire fekszik. Akinek kedve támadt felkeresni a nyelvújító írónk tiszteletére létrehozott múzeumot, az Borsod-Abaúj-Zemplén megye felé vegye az irányt, mely tömegeket vonz festői szépségével.