KulturSzalon

Az épület eredetileg a Magyar Királyi Igazságügyi Palota céljára készült. A 125 méter hosszú homlokzat közepén van elhelyezve a főbejárat három kapuval, amelyek egy első, majd széles lépcsősorral egy második központi nagy csarnokhoz vezetnek; ez központi összeköttetést létesít az épület összes helyiségei számára, váróteremül szolgálhat, vagy éppen reprezentatív események színhelye lehet.

A bejárattal szemben áll a Stróbl mintázta Iustitia márványszobra. A falakat csiszolt márványlapok burkolják, a födém dongaboltozat alakban, gazdag aranyozású kazettákkal van kiképezve.  A főhomlokzati timpanon fölött magas talapzaton áll a triga: háromlovas diadalszekér a Géniusszal - Senyei Károly szobrászművész alkotása. A trigával egy magasságban, attól jobbra és balra két erőteljes, ülő alak látható, amelyek törvényhozókat jelképeznek - mindkettő Fadrusz János műve. Az oromzat mezejét Zala György szoborcsoportja tölti ki. A csoport középrésze törvényszéki tárgyalást láttat, a két sarokban egyik oldalon a törvényhozás, másik oldalon a törvénytanítás allegorikus alakjai láthatók. A központi nagy csarnok dongaboltozatára, 200 négyzetméteres felületre Lotz Károly festett nagyszabású képet. A kompozíció bal oldalán  az igazságszolgáltatás sújtó erejét jelképező allegóriák csoportosulnak,  jobb felén pedig azok, amelyek a törvény védő és boldogító hatalmát fejezik ki. A két csoport között Iustitiának égi tüneményszerű, dicsfénytől övezett alakja látható.

Az épület felavató ünnepségére 1896. október 20-án került sor, amelynek során a zárókövet I. Ferenc József helyezte el. A II. világháború után egy ideig a Magyar Nemzeti Galériának adott otthont, majd az intézmény 1972-ben a Budavári Palotába költözött. Ekkor kapta meg állandó és időszakos kiállítások céljaira a Néprajzi Múzeum.

Forrás: jelesnapok.oszk.hu