Jelenlegi hely
Diktatúra van-e Magyarországon?
Amikor meghalt Heller Ágnes, készítettem a legjellemzőbb mondataiból egy összeállítást. Beválogattam például eme gondolatát: „Magyarország egyszemélyes demokrácia.” (TV13, 2015. június 28.) A dokumentációhoz elég sok komment érkezett, közülük talán a legkulturáltabb Andráska8-é volt. 2019. július 22-én, éjfél előtt kilenc perccel imigyen fogalmazott: „Ezt ma másként gondolja, a születésnapján zsarnokságról beszélt.” Igaza alátámasztására két linket is mellékelt.
Álneve miatt nem ismerhetem, de gyanítható róla, hogy vagy ott volt a május 12-én kilencven esztendős filozófus születésnapi vacsoráján, vagy olvasta az összejövetelről megjelent élménybeszámolókat. Nem vélhető a július 19-én elhunyt Heller Ágnes ellenségének, a jelen időben fogalmazott ’gondolja’ pedig azt sejteti, hogy a kommentelés pillanatában még nem emésztette meg a halálhírét. Ezzel magyarázom, hogy ama bizonyos mondatból nem olvasta ki az iróniát. Az egyik legjelentősebb magyar bölcselő aligha gondolta másként 2015-ben, az egyszemélyes demokrácia ugyanis azt jelenti, hogy diktatúra.
Ez tett kíváncsivá. Vajon mások miként vélekednek Orbán Viktor hatalmi törekvéseiről? Nyolcvannyolc meghatározást, körülírást találtam a hazai nyilvánosság fórumain. Az elsőt 1989. december 12-én mondta Németh Miklós miniszterelnök, az eddigi utolsót tegnap Rapai Ágnes költő. Figyelemre méltó, hogy 2010 előtt tizenhét tűnődésre késztető diktatúra-jellemzést leltem, azóta viszont hetvenegyet. Az első húsz évben valószínűleg kevésbé figyeltem oda, elvégre abból indultam ki, hogy soha többé nem lesz diktatúra Magyarországon. Amióta azonban Orbán másodszor is hatalomra került, vagyis a legutóbbi kilenc évben mintha megsokasodtak volna a diktatórikus hatalomgyakorlásra jellemző tünetek.
A meghatározásokból, körülírásokból kirajzolódik, hogy Bruck András író, a magyar szellemi élet talán legsötétebben látó képviselője már 2013 közepén jelző nélküli diktatúráról beszélt. Mindazonáltal a legtöbb véleményformáló árnyal, enyhít, finomít, lágyít, tompít. A latin dicto (tollba mond, irányít) szóból származó diktatúra egyértelmű jelentését erőszakra törekvő hatalommal, hibrid rendszerrel, autokráciával, parancsuralommal puhítja. Őszintén szólva magam is a hezitálók közé tartozom. Egyelőre nem tudom eldönteni, vajon az, amit mostanában megélünk, még korlátozott demokráciának nevezhető-e, vagy már korlátozott diktatúrának.
Tíz mondat a diktatúráról
Beszélhetünk-e Magyarországon diktatúráról? Beszélhetünk, de már nem sokáig.
(Karcagi László újságíró, Vasárnapi Hírek, 2010. november 7.)
A diktatúrára az jellemző, hogy egyetlen ember kezében fut össze minden. (Szűrös Mátyás volt MSZMP-politikus, Magyar Hírlap, 2012. április 12.)
Orbán rendszere ma már diktatúra. (Bruck András író, 168 Óra, 2013. augusztus 15.)
Nincs diktatúra, mert akkor ezt most a börtönben morzézném. (Bödőcs Tibor
humorista, Magyar Rádió, 2013. december 31.)
Nem tekintem Magyarországot diktatúrának, Ez egy tekintélyelvű társadalom, amelyben bizonyos mennyiségű kritika megengedett. (Fischer Iván karmester, Népszava, 2014. június 14.)
Az ellenzéki pártok megtanulták, milyen a puha diktatúra - megint. (Haraszti Miklós volt SZDSZ-politikus, ATV, 2016. május 27.)
Nem diktatúrában, de sajnos egypártrendszerben élünk. (Hörcher Ferenc filozófus, Mandiner.hu, 2017. február 24.)
Ez itt most viszonylag puha diktatúra. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Index.hu, 2018. november 20.)
Ez pillanatnyilag eurokomform diktatúra. (Parti Nagy Lajos író, ATV, 2019. február 22.)
Tutyimutyi diktatúra. (Péterfy Gergely író, Magyar Hang, 2019. június 14.)