Nyíregyháza, 2012. január 14., szombat (MTI) - Harmadik alkalommal rendezi meg középiskolás diákok számára a Kölcsey Ferenc Szónokversenyt szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a magyar kultúra napja alkalmából.
A megmérettetésen tizenegy tanuló tehet bizonyságot retorikai készségéről és szónoki képességéről - mondta Gergely Zsolt szervező, a megyei kormányhivatal munkatársa az MTI-nek. A versenyzőknek nem lesz könnyű feladatuk: a rendelkezésre álló három-három perc alatt a reformkori, illetve a mai szónokok beszédfordulatait használva - két-két szónoki beszédet kell előadniuk, melyeket a szakmai zsűri értékel és jutalmaz.
A Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítése, a közös cselekvés céljából 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák A magyar közoktatás napját.
Ady Endre, költő, publicista 1877. november 22.-én született, Érmindszenen.
1888-tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban, majd a zilahi református kollégiumban tanult. 1896. március 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágy című lapban. 1896-ban érettségizett Zilahon, majd a debreceni református jogakadémia hallgatója lett, helyi lapok, köztük a függetlenségi Debreczen újságírója. 1900-ban a nagyváradi Szabadsághoz szerződött. 1901-től a radikális Nagyváradi Napló munkatársa, idővel társszerkesztője.
Csokonai Vitéz Mihály, költő, író, műfordító, 1773. november 17.-én született Debrecenben.
1794-ben születtek rousseau-i, voltaire-i bölcselő költeményei (Az estve, Konstancinápoly, Az álom). 1793 táján láttak napvilágot a Magyar Múzsában (névtelenül) első versközlései. Fölvilágosult, szabad szellemű oktatása miatt összeütközésbe került alma matere, a debreceni kollégium vezetőivel, az iskolai pereskedés kicsapatással zárult
A nap célja, hogy emlékeztessen a tudomány béke és fejlődés iránti elkötelezettségére, valamint hangsúlyozza a közösséggel szembeni felelősségteljes használatát, felhívja a figyelmet a tudomány fontosságára és szorgalmazza a szakadék csökkentését e terület és a társadalom között.
Erkel Ferenc 1810. nov. 7.-én született Gyulán. A XIX. század magyar zenei életében nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott. Pozsonyban tanult. Kolozsvárott zongoraművészként működött, majd 1835-től Pesten élt. Az újonnan megnyílt Pesti Magyar Színház első karmestere lett, ahol mintegy három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt.
Széchenyi István az 1825. szeptember 11-én Pozsonyban megnyitott országgyűlésen kezdte meg közéleti tevékenységét. Ennek keretében 1825. november 3-án, felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszédének hatására, egy Tudós Társaság létesítésére összes birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel.
November negyedikén a szovjet néphadsereg páncélosai Szolnokról Budapestre vonultak, és a segítségükkel megkezdődött az úgynevezett „rendteremtés”. Az új forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek vezetője Kádár János volt, fegyveres erőszakkal számolta fel az október 23-án kitört, ellentmondásoktól sem mentes forradalmat. Az ekkori események tényszerű ismertetése csak a rendszerváltás idején, 1989/90 után valósult meg. Ez a nap a szabadságáért küzdő nemzet gyásznapja. A forradalom leverését követő véres megtorlás után az ország polgári fejlődése több évtizedre megtorpant.