Koncert-színházi előadás készül az egyik legismertebb gyermekkönyvből
A Veronaki hat kiváló zenésze és öt táncos-színész kelti életre Varga Katalin mesés-verses könyvét Vidovszky György és Gyevi-Bíró Eszter rendezésében. A Gőgös Gúnár Gedeon koncert-színházi előadás bemutatója november 12-én lesz a tatabányai Jászai Mari Színházban.
Van esetleg olyan gyerek vagy felnőtt, aki ne ismerné Mirr-Murrt, a kandúrt, a rettenthetetlen egérvadászt, vagy társait, a szürke bundás kedves kis csacsit, Bóbicét, a néger babát, vagy Csinnadrattát, az ólomkatonát? A jó barátok különleges kalandokat élnek meg akár egy szoba négy falának látszólag szűk keretei között is (léghajózás, tengeri csata, cirkusz, színielőadás), bebizonyítva ezzel, hogy a fantáziának és a játékkedvnek valóban semmi sem szabhat határt, különleges képességek birtokába kerülhet, vagy mindenféle varázslat tárgya lehet akár az ágy, a szék vagy a csillár is.
A Diótörő a romantikus csodavárás korának hatalmas és titokzatos, mégis melegszívű és humorral átszőtt meséje, amely Csajkovszkij balettje nyomán lett igazán világhírű, pedig az eredeti mesét nem kisebb szerző írta, mint E. T. A. Hoffmann. A elvarázsolt dió történetében egy kislány a karácsonyra kapott játékok életre keltésével álmodik magának egy saját, lenyűgöző mesét. Marika, Frici, a Diótörő, az Egérkirály, Pirlipát hercegnő, a nagy csaták és rémisztő kalandok, a lázas betegségében a játékaiban gyógyulást találó leányka... nagy alaptörténete ez kisgyerekek és felnőttek generációinak.
2017. szeptember 25-én tartotta a rendező, Göttinger Pál a Leenane szépe című előadás olvasópróbáját.
A darab bemutatója: 2017. november 17. (péntek) 19:30
Martin McDonagh kultikus filmjei, például az In Bruges (Erőszakik) vagy a The Guard mellett színdarabjaival (A kripli, Vaknyugat, A párnaember, Hóhérok) is igen népszerű Magyarországon. Az ír vidéki élet kulisszái között játszódó történetekben mintha az egymásra utalt nehézsorsú emberek, közösségek, családok számára a feneketlen gyűlölet és feltétel nélküli szeretet ugyanaz az érzelem lenne. Mintha nem egy skála két végén helyezkedne el ez a két érzelem – hanem a szélsőségeknél összeérne.
Carmen, a végzetes vonzerejű, zabolátlan cigánylány egy nap találkozik a teljességgel nem neki való emberrel, Don Joséval, a talpig tisztességes, rendszerető, józan fiatalemberrel - mi sem természetesebb, mint hogy beleszeret. José is belebolondul a megfoghatatlan és szeszélyes szépségbe, sőt, egyenesen a rabjává válik - innentől kezdve pedig mindkettőjük sorsa megpecsételtetett…
Talán mindenkinek volt egyszer olyan álma, amikor elsétált egy pékség előtt, és megérezte az ínycsiklandóan áradó frissen sült kenyér illatát, hogy de jó lenne kiszállni a mindennapok taposómalmából, felállni az irodai székből, és nyitni, mondjuk, egy pékséget…! Történetünk törekvő, valami szépre, jóra, újdonságra vágyó hőse is erre gondol, amikor élete párjával megnyitja első önálló pékségét, ami ráadásul nem is akármilyen sütöde, hanem: kék. Kék ott a bútor, a cégér, a lisztes kötény, de még a zsömle vagy a kalács is. Talán mert a kék az ég színe, a tengeré, a vidámságé és a boldogságé…
Minden idők leghíresebb detektívje vitán felül Sherlock Holmes, aki mellől nem hiányozhat állandó segítőtársa, Dr. Watson. Az 1800-as évek végén bukkant fel Sir Arthur Conan Doyle történeteiben, és népszerűsége azóta is töretlen. A technikai fejlődéstől lenyűgözött emberek nehezen tájékozódnak a felgyorsult világban, hajlamosak mindent, ami a rögtön érthetőnél egy kicsivel bonyolultabb, azonnal rejtélyesnek, megoldhatatlannak és titokzatosnak látni és sosem létezett összeesküvéseket sejteni mindenhol. Sherlock Holmes minden kort és korosztályt lenyűgöző módszere azonban az: mindenre van magyarázat. Aprólékos megfigyelésekből levont tévedhetetlen következtetésekkel nincs az a rejtély vagy emberi mozgatórugó, amit ne lehetne átlátni. Holmes magabiztos és fölényes, Watson bizonytalan és szolgálatkész – a sikerhez pedig mindketten kellenek.
Szombaton késő este összeült a Benedek Miklós vezette hattagú zsűri és megszületett az eredmény. Az idei VIDOR Fesztivál színházi versenyprogramjának díjazottait a fesztivált szervező Móricz Zsigmond Színház ügyvezető igazgatója, Kirják Róbert személyesen keresi majd fel, hogy átadja nekik méltán megérdemelt elismeréseiket.
Életének 92. évében, 2017. augusztus 30-án, szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze, a Liliomfi, és számos film-klasszikus alkotója.
A sors iróniája, hogy miközben Nyíregyházán javában tart a Vidor Fesztivál, elveszítettünk egy értékes embert. Makk Károly éveken keresztül volt a VIDOR Fesztivál zsűrijének az elnöke, számunkra a neve összeforrt a Vidor Fesztivállal.
Jordán Tamásnak ítélték az Életmű-díjat a 16. alkalommal megrendezett VIDOR Fesztiválon. A közönség állva tapsolta és ünnepelte a színművészt, aki rendhagyó módon nem a fesztivál után, hanem a versenyprogram közepén, az előadás után vehette át a legnagyobb VIDOR elismerésnek számító Hyppolyt-díjat, melyet Benedek Miklós, a zsűri elnöke, valamint Kirják Róbert, a fesztivált szervező Móricz Zsigmond Színház ügyvezető igazgatója adott át a színház kamaraszínpadán.