Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Érti-e a magyar kamasz, amit olvas?
2012. szeptember 9. 17.31 | zoldi.laszlo
Ha belenézünk az Európai Unió egyik fölmérésébe, arra juthatunk, hogy nálunk nem is olyan rossz a helyzet.
Finnország áll az élen, minden százból mindössze nyolc 15 éves nem érti azt, amit olvas. Utána következik Észtország 13 százalékkal. Mi a mezőny közepén tanyázunk 17,6 százalékkal. Vagyis a hazai kamaszok közül „csak” minden hatodik funkcionális analfabéta. A mezőny végén kullog Románia a maga 40 százalékával. Az erdélyi rokonságban akadnak olyanok, akiknek azért nem sikerült az érettségi, mert szórvány vidéken élnek, ahol nincs már magyar középiskola, és idegen nyelvű szöveget kellett volna megérteniük.
A másik adatsort a Központi Statisztikai Hivatal adta közre. Azt vizsgálta, vajon az állásban lévők, a munkanélküliek, a nyugdíjasok, az otthon maradt nők és a tanulók mire használják az időt. A diákok1986/87-ben napi 15 percet szántak újságolvasásra, az ezredfordulón már csak nyolcat, 2009/2010-ben pedig hét percet. Miközben tehát az ezredfordulótól egyre divatosabb lett az interneten való tájékozódás, a tizenévesek körében alig csökkent az újságolvasás. A magyarázat az olvasásra nevelésben rejlik. A Magyar Lapkiadók Egyesületében 2003 őszén indítottuk a Séta (Sajtó és Tanulás) nevű mozgalmat, amely a megyei lapokra irányította a figyelmet. Ehhez jött a Híd (Hírlapot a Diákoknak), amely bevitte a gimnáziumokba az országos terjesztésű újságokat is. És hogy zökkenőmenetesebb legyen az átmenet az általános és a középiskola között, létrehoztuk a Ladik (Lapot a Diákoknak) mozgalmat is, amely médiavetélkedő keretében mozgósította a felső tagozatosokat.
A kilenc tanév alatt sikerült bevonni az újságolvasásba 120-130 ezer tizenévest. Mégsem ezt tartom az igazi eredménynek. A felmérések szerint a hatvan fölöttiek közül minden ötödik eltűnik az újságok látóköréből. Vagy azért, mert a nyugdíjba vonulás után csökken a jövedelme, és nem telik neki újságra, vagy mert meghal. Amikor az olvasásra nevelési mozgalmakat indítottuk, minden száz tizenévesből csupán négy lapozott újságot, és idestova egy évtized alatt megduplázódott a számuk. Ám ez még csak azt jelenti, hogy már nem ötször többen lépnek ki az újságok vonzásköréből, mint ahányan belépnek, hanem két és félszer. Ha az állam több fantáziát látna a funkcionális analfabétizmus elleni küzdelemben, talán többre is jutottunk volna.