KulturSzalon

Körmend - Ken Ludwig Botrány az Operában című kétrészes komédiáját tekinthetjük meg október 12-én 19 órától Nyírbátorban a Budapesti Bulvárszínház előadásában az évad első bérletes előadásaként.

 

 

Játszódik Clevelandben, 1934-ben. Az operába várják az Othello címszerepére Tito Merellit, az aranytorkú olasz tenoristát, de később érkezik meg, ami humoros jelenetek egész sorát indítja el.

 

Saunders, az operaház igazgatója - Straub Dezső

Max, Saunders titkára - Beleznay Endre

Tito Merelli, a világhírű tenorista - Csengeri Attila

Maria, Tito felesége - Nyertes Zsuzsa/Németh Gabriella

Diana, szoprán - Fogarassy Bernadett

Julia, az Operabarátok Körének elnöke - Sáfár Anikó

Maggie, Saunders lánya - Köllő Babett

Szállodai londiner - Straub Péter

Fordította (2014): Hamvai Kornél

Jelmez: Bereg Glória

Rendezőasszisztens: Németh Gabriella

Rendező: Mikó István

 

 

Jegyár: 2500 Ft / 2200 Ft

 

_________________________________________________________________________________

 

 

A mese eredetéről: Árgírus (a népi változatban Árgyélus) egy feltehetően középkori eredetű széphistória hőse, a korai magyar verses líra, majd a nép ajkán élő tündérmesék egyik közkedvelt alakja. A király gyümölcsfájáról rejtélyes körülmények között eltűnő termést Árgírus őrzi meg sikerrel az azt dézsmáló tündércsapattól, de egy átok vagy saját hibája miatt a tündérek legszebbikét, Tündérszép Ilonát szem elől téveszti. Az Árgírus-történetek azokat a hosszas megpróbáltatásokat és szenvedéseket mesélik el, amelyek végén a két szerelmes egymásra talál. Legkorábbi magyar nyelvű töredéke az 1618-as keltezésű Tatrosy György-énekeskönyvből ismert (História egy Árgírus nevű királyfiról és egy tündérkirály szűzleányról), első kiadását 1749-ből ismerjük. Egyes feltevések szerint a 16. század második felében írhatta az erdélyi Gergei Albert, közvetlen olasz forrás alapján, de a történet motívumai ismertek a bizánci, görög, török, román és délszláv irodalomból is. Legnépszerűbb irodalmi feldolgozása Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve.

 

Árgyélus királyfi: Balassa Levente/Budai Márton Zoltán/Kelemen Ákos
Tündérszép Ilona/Naplány/Széllány/Hableány: Kaprielian Alexa
Botor: Vinyarszki Janó
Borcsa/Királyné/Naplány/Széllány: Pintér Dorina/Gerencsér Alexandra
Métely/Hold: Valu Rebeka/Schupp Gabriella
Király/Nap/Szélkakas/Kagyló: Egri László/Fekete István
Kamarás/Kutya/Szél/Rák: Kocsis Gábor/Ott József

Díszlet és jelmeztervező: Halász G. Péter
Zene: Rossa László
Dalszöveg: Bencze Balázs
Koreográfia: Kaprielian Alexa
Rendezőasszisztens: Németh Gabriella
Rendező: Szabó Zsuzsa
Producer: Fogarassy András

 

_________________________________________________________________________________

 

A magyar népmesék gyakran foglalkoznak az elmúlás, a halál utáni élet, a pokolbéli szörnyetegek birodalmával. A régmúlt parasztembere, mint a mai kor embere is a legjobban az elmúlástól félt. Ennek követe az ördög. Ha ő megjelenik, vele együtt megjelenik a baj. De mesénk legnagyobb hőse a szegény ember, még a haláltól sem riad vissza. Ki az aki fél az ördögtől? Mindenki! Csak a szegény ember nem….mert neki már nincs sok vesztenivalója. Sok furfanggal, sok játékkal és persze csavaros észjárásával még a pokolbéli legfelsőbb hatalmak eszén is túl jár. De az ördögnek a legnagyobb ellensége nem a szegény ember, hanem a székely asszony, aki még attól sem riad meg ha belébúj az ördög. Hogy miért……kiderül ez a Csavar Színház legújabb meséjéből. Előadásunkban felcsendülnek a legszebb hajdúsági, és mezőségi dallamok. Mindez ütőgardon, gitár és hegedű kíséretében.

Rendezte: Gál Tamás

Előadják: Kiss Szilvia , Gál Tamás, Mester László

Zene: Gál Tamás, Mester László

Az előadás időtartama 55-60 perc

Ajánljuk mindazoknak akik szeretik a mesét….korhatár nélkül.

 

_________________________________________________________________________________

 

Lázár ervin zenés mesejátékában a hős útnak indul, hogy megkeresse, aki hiányzik az életéből, történetesen a világ legszebb lányát. S ha már útnak indul, segít is neki mindenki - még egy boszorkánypalánta is. De mi sarkallja arra ezt a szeplős kis vakarcsot, a legkisebb boszorkányt, Amarillát, hogy a hős, Király Kis Miklós oldalára álljon? Hát éppen az, hogy nagyon is szeretne már az oldalára állni: és épp akkor ottállni, amikor az oltár felé igyekeznek.

 

_________________________________________________________________________________

 

„Jaj, ez aztán mintapéldány, álla mint egy csőr a gólyán, ám de nem oly méltóságos, inkább csak úgy rigóságos, kérőm álla rigó csőre, hogy mert idejönni vele?

Ez lenne a férjem? Legfeljebb konyhán a cselédem.”

Különleges előadásra számíthatnak az érdeklődők: a mozgásszínházi elemek, a cirkusz, az élő játék, a tárgyjáték egyaránt szerepet kap a mostani produkcióban. A mese ugyanakkor megőrzi a történetet, érthető és átélhető formában jelenítve meg a szép, okos, de kényeskedő királykisasszony históriáját.

Író: Zalán Tibor            

Rendező: Kuthy Ágnes