Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
9/11 a szakújságírásban
2012. szeptember 11. 12.23 | zoldi.laszlo
El nem mulasztanám a Híradósok című tévésorozatot, elvégre szerkesztőségekben múlattam az időt néhány évtizedig. Szakmailag izgalmas, esztétikailag pedig mutatós filmet sugároz a HBO. A tegnap esti epizódban volt egy mozzanat, amely elgondolkoztatott.
A tévéstáb egyik tagja éppen interjút készít a fukushimai atomerőmű szóvivőjével, akinek válaszát tolmács fordítja angolra. Csakhogy a tolmács politikai felügyelő is, és nem pontosan azt mondja, amit az amerikai nézőkkel akart közölni a szóvivő. Márpedig az Egyesült Államok nyugati oldalán, Kaliforniában nem mindegy, hogy a földrengés négyes vagy hetes erősségű volt-e a Csendes-óceán másik partján. Ekkor szólal meg japánul az amerikai újságírónő. A tolmácsot néhány tízmillió néző előtt, élő adásban figyelmezteti a turpisságra.
Korántsem ez volt a tegnap esti epizód legfontosabb mozzanata. A történet egyébként arra fut ki, hogy a film végén bejelenti a tévéstáb arca, a főszereplő műsorvezető, hogy Bin Ladent, a 2001. szeptember 11-i merénylet kitervelőjét egy amerikai osztag megölte Pakisztánban. Amikor ezeket a sorokat írom, napra, órára és percre pontosan tizenegy éve, hogy két gép belerepült a manhattani tornyokba. A villámgyors amerikai média működésbe lépett, persze, ám az első órákban nem tudott mit kezdeni 9/11 összefüggéseivel. A stábok ugyanis mindent amerikai szempontból néztek, hiányoztak belőlük azok a szakértők, akik arabul értettek volna. A nagy tévétársaságok ekkor kértek kölcsön Angliából szakújságírókat. A brit világbirodalom összeomlott ugyan, de az ottani egyetemeken mindmáig súlyt fektet az iszlám kultúra tanulmányozására.
Az angol akcentusú szakkommentátorokkal sikerült ideiglenesen betömni az amerikai tájékoztatási rendszer réseit, a manhattani merénylet azonban további lépésekre ösztönözte a nyilvánosság mozgatóit. Különböző alapítványok révén ösztöndíjakat létesítettek, és az újságírást tanító egyetemeken hallgatókat ösztönöztek az iszlám kultúra, tágabb értelemben a harmadik világ tanulmányozására. Az első fecskék közé tartozik a Híradósok című sorozatban ábrázolt, harminc körüli újságírónő, aki lám, a japáni témakörben járatos. Már kellő rutint szerzett a szerkesztőségi munkában is ahhoz, hogy élő adásban figyelmeztesse a tolmácsot: ne hazudjon, mert kaliforniai milliók életével játszik.