Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Aki más hitelkártyájával veri a csalánt
2012. február 22. 18.15 | zoldi.laszlo
Napok óta érdeklődéssel böngészem a szombathelyi újságot. A Vas Népe ugyanis lépésről lépésre beszámol az úgynevezett Pintér-ügy fejleményeiről. Ma például arról adott hírt, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő sportegyesület, a Haladás VSE Pintér Zoltán nevű ügyvezetője bejelentkezett a rendőrségen, és vizsgálatot kért, vajon sikkasztásnak minősül-e, amit az egyik éjszaka művelt.
A vasi megyeszékhelyen elterjedt, hogy a közismert sportvezető hatszázezer forintot játszott el a kaszinóban. S ami legalább ennyire hírértékű: a veszteséget az egyesület hitelkártyájáról egyenlítette ki. Ezt némi habozás után, a helyi nyilvánosság nyomására be is ismerte. Azzal védekezett, hogy sajnálatos tévedés történt. A saját hitelkártyájával szeretett volna fizetni, csakhogy véletlenül az egyesületé akadt a kezébe, sorry. Gyermetegnek vélem az indoklást, ezért meglepő, hogy a polgármesteri hivatal vezetői elfogadták, sőt az önkormányzati testület politikailag megosztott tagjai is tudomásul vették a nem igazán életszerű magyarázatot. A helyi indulatok mégsem nyugodtak meg, mert a Vas Népe napirenden tartotta az ügyet (bár az állásfoglalásig még nem jutott el a szerkesztőség).
Annyit azért a játékos kedvű Pintér úr javára írok, hogy a botrány kirobbanása után a hatszázezer forintot kamatostul visszautalta a sportklub számlájára. A szombathelyi önkormányzat viselkedése azonban nem fér a fejembe. Ha a kaszinóban szívesen időző sportvezető nem az egyesület hitelkártyájáról rendezi az adósságát, hanem a sajátjáról, akkor nem kéne eltűnődni azon, vajon alkalmas-e az önkormányzati tulajdonban lévő sportklub vezetésére? Ha ama baljós éjszakán a saját zsebéből pengeti ki a hatszázezer forintot, akkor alkalmasabb bármiféle közösségi tulajdon igazgatására? Amennyiben én volnék az önkormányzat, igyekeznék szabadulni a szerencsejáték-szenvedéllyel megvert alkalmazottaktól.
A Vas Népe eddigi tudósításaiból az derült ki, hogy az önkormányzati testület amúgy egymást gyötrő jobboldali többsége és baloldali kisebbsége egységfrontot alkotva vette tudomásul a sportmenedzser káros szenvedélyét. Logikailag két eset lehetséges. A helyi politikusok vagy azért tértek napirendre az ügyvezető „tévedése” fölött, mert nélküle összedőlne a sportegyesület, vagy pedig azért, mert nem tanácsos kiállni mögüle, elvégre mindent tud róluk.