Jelenlegi hely
Alkalmas-e médiánk a hiteles tájékoztatásra?
2013. január 14. 11.41 | zoldi.laszlo
Tegnap emlegettem azt az interjút, amelyet Gyurcsány Ferenc adott a Rádió Q-nak. A volt miniszterelnök egyik mondatáért kifejezetten hálás vagyok. Régóta érdekel ugyanis, hogy a rendszerváltás óta megválasztott miniszterelnökök miként vélekedtek a média pártosságáról, Gyurcsánynál azonban kevés fogódzót találtam. Összefüggően sosem fejtette ki az álláspontját, ám a végrehajtó hatalom fejeként és pártelnökként egyszer azt üzente a Népszavának, hogy „lopott” - értsd: fekete, talán korrupciós forrásból való - pénzből nem támogatja az akkor kormánypárti és most is baloldali elkötelezettségéről ismert napilapot.
Immár ellenzéki politikusként pedig ezt mondta ama bizonyos rádióinterjúban: „Magyarország igazi problémája, hogy nincsen hiteles közvetítő közeg az egész és a választók között. Itt primitív, silány és pártos a médiánk nagy része, alkalmatlan arra, hogy tájékozódjak, hogy hiteles képet kapjak.” Ha az ’egész’ a politikát jelenti, akkor lecövekelhetünk a média szűkkeblű meghatározásánál, amely egy szolgálatkész ORTT-elnök, Kovács György nevéhez fűződik: „A média a politika infrastruktúrája, amivel eljut az üzenet a választóhoz.” (Magyar Hírlap, 2004.04.26.)
Ennél sokkal több a média, mindazonáltal elfogadom az okfejtésből, hogy ez is a média. De vajon Gyurcsány Ferenc a ’tájékozódjak’ és ’kapjak’ ige révén miért azonosítja magát a választókkal? Valószínűleg azért, mert a mostani kormányhoz kötődő médiumokból a választópolgárok nem kapják meg a hiteles információkat, amelyek révén eligazodhatnának a pártok között. Aligha vitatható, hogy a volt miniszterelnök sokkal inkább választott politikus, mint választó polgár, és gyanítom, hogy az interjú-idézetben olvasható ’pártos’ jelző nemcsak a média kormánypárti részére vonatkozik.
Gyurcsány egy kis ellenzéki párt vezetője. A Demokratikus Koalíció a közvélemény-kutatások szerint a két százalék közelében tartózkodik, ennek alapján pedig nem jutna be a 2014-es parlamentbe. Ráadásul nincs pénze, nincs tehát saját médiahálózata, és az amúgy is csekély baloldali-liberális médiafelületből alig részesül. Ezt kívülállóként úgy értelmezem, hogy a volt miniszterelnök jelenlegi pártja azért kap morzsákat az ellenzéki vagy jóindulatúan semleges médiumok figyelméből, mert a főszerkesztők az ellenzéki csoportok erőviszonyainak megfelelően osztják a maguk nyilvánosságát. Csakhogy velem ellentétben Gyurcsány Ferenc a politika sűrejében él, elképzelhető tehát, hogy ő látja tisztábban a ’primitív, silány és pártos’ média helyzetét.
