Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Black Ice: Elidőzve
2016. június 16. 08.55 | laszlo.vezendi
Az idő vándora letérdepelt egy pillanatban,
széttárt karjai közt pergő homokvár a múlt.
Maradandót akarva épít a jelen viharában,
hiába igája szekundum táltosa elszabadult.
széttárt karjai közt pergő homokvár a múlt.
Maradandót akarva épít a jelen viharában,
hiába igája szekundum táltosa elszabadult.
Az élet körülötte felsírásnyi boldogságban,
játékos felnövő szép buboréklét mi elgurult.
Sors sárban saját jövőt akar látni sorsában,
jelenredőket idővel lassan homlokára gyúrt.
játékos felnövő szép buboréklét mi elgurult.
Sors sárban saját jövőt akar látni sorsában,
jelenredőket idővel lassan homlokára gyúrt.
Idő madara repül az igaz inga ingoványban,
messze szállva elreppenő ködpalástja nyújt.
Delelés nosztalgiája gálya a téridőváltásban,
bolygók együttállását is belátva bealkonyult.
messze szállva elreppenő ködpalástja nyújt.
Delelés nosztalgiája gálya a téridőváltásban,
bolygók együttállását is belátva bealkonyult.
Impériumként továbbtűnő időrész fogságban,
bölcsőtől sírig a gyertyát pakolva lelkekre fújt.
Idővel kezdet a véglet negyedik dimenzióban,
jövőben elidőzve a vándor volt, ki lesz tanult.
bölcsőtől sírig a gyertyát pakolva lelkekre fújt.
Idővel kezdet a véglet negyedik dimenzióban,
jövőben elidőzve a vándor volt, ki lesz tanult.