KulturSzalon

Nézzed porondon egy dagadt bohóc, előadása tart,
vékony csendestársára fehér port szórva, felkavart.
Közönség tapsol nevetve, a jegyárát megfizette már,
rivaldafényben az attrakció is, csak tranzakcióra vár.
Vicceket mesélve, rájuk grimaszol, a hája megremeg,
társán fájdalom s nem érti, a tömeg így magán nevet.
Letörli sminkjét, feláll, elkezdődőt a belső feltámadás,
középre lépve ordítja: Mindenki fel! Előre! Támadás!!!

 

Megdöbbent a publikum fütyülnek páran, kell folytatás,
elvörösödött dühös hájas óriás kérdi: Merre fordulás?! 
Szava torkán akadva, vért hörög fel, ez már felfordulás, 
elnyomott most fizet, szúr mindenért, fel lesz a fordulás.
A véres zsírcafatbohózat összerogy, vége, végleg halott,
káosztömegben úgy láttam pár ember állva tapsolhatott.
Állítsuk le ezt a cirkuszt még nem késő, egy szakadt adás:
Te következel élőadás az életszínpadra fel! Feltámadás!!!