Jelenlegi hely
Black Ice: Egybeolvadás
2013. március 25. 23.48 | laszlo.vezendi
Szerelem csábító dicsfénye lükteti sugarát feléd,
rajongó sóhajként szállva, várom Isten leheletét.
Vénuszi múzsám érezlek ajkamon remény,
boldogsági szférák mint hóvirág, kérlek bújj felém.
Ölelj át, szorítsd magadhoz, mint lelkesedve én,
ritmizálom szívem dobbanását, szemed tükrének egén.
Az idő megállt, így maradok veled lelki édenkertedért,
mámortengeredben, jéghegyként boldogan olvadok beléd.
Rejtett vágyak által tárulsz felém, a szenvedély remeg,
csodálva csókok siklanak, ragyogja tested kincsességedet.
Duzzadó mézédes gyönyör bőséges tündöklése bent,
eggyé vált létezési formánk, igaz szenvedélye szent.
Szeretetkehelyből iszunk, buján, mohón, kéjesen,
szenvedély csúcsán, mikor veled szeretkezem.
Vezendi László verse
