Jelenlegi hely
A címadás rejtelmei
2012. augusztus 12. 12.25 | zoldi.laszlo
Török Zsolt tegnap érdekes közleményt tett föl a Facebook üzenőfalára. Az MSZP szóvivője bejelentette, hogy csütörtökön interjúja jelent meg a Magyar Hírlapban, majd elhatárolódott annak címétől. Mondván, hogy Az MSZP még nem lát ’új pólust’ idegen az eszmefuttatásától. A történteket pedig így értelmezi: „Nem mindenki, sőt, szinte csak a szakmában járatosak tudják, hogy a címválasztás az újságíró, a szerkesztő, a főszerkesztő lehetősége és felelőssége.”
Vajon elég járatosnak érezhetem-e magam a sajtószakmában több mint négy évtizednyi szolgálat és hétszeri főszerkesztő-helyettesség után? Nem föltétlenül azt vitatom, persze, amit Török Zsolt állít, hanem azt állítom, hogy a címadásban megoszlik az újságírók és az interjúalany felelőssége. Kétségtelen, hogy többnyire az interjút készítő adja a címet, amelyet a felelős szerkesztő szentesít, ez azonban nem mentesíti a felelősségtől az interjúalanyt. Arra gyanakszom, hogy a szóvivő nem élt azzal a lehetőséggel, amelyet a szerkesztőség korántsem mindig ajánl föl, ám ettől az interjúalany még élhet vele.
A Magyar Hírlap úgy kormánypárti, hogy jobbra van az Orbán-kormánytól, értékrendszere tehát gyökeresen eltér a szocialista szóvivőétől. Mégis az a benyomásom, hogy az MSZP-vel foglalkozó munkatársa, Zsebők Csaba korrekt kapcsolatot épített ki a szocialista politikusokkal. Érdeke, hogy a beszélgetőpartnerei továbbra is őt keressék meg az információkkal, és bizonyára az ellenzéki politikusoknak is érdekük, hogy a véleményüket megosszák a Magyar Hírlap olvasóival. Feltételezhető, hogy a szerkesztőség MSZP-felelőse leginkább a párt szóvivőjével érintkezik, és afféle bizalmi viszony alakult ki közöttük. S mert Török Zsolt úgynevezett ötperces interjút adott az újságírónak, valószínűleg telefonon, rá bízta a címadást. Holott akár meg is kérhette volna, hogy kedves Csaba, mielőtt leadod a cikket, ugyan küldd már vissza e-mailben, hadd nézzem meg a szöveget.
Két eset lehetséges. Az egyik az, hogy a szóvivő elmulasztotta visszakérni a szöveget. Nem baj, legközelebb majd él a szakmánkban íratlan szabálynak tekinthető jogával. A másik lehetőség pedig az, hogy működött a bizalmi kapcsolat, és látta megjelenés előtt a címet, valamelyik főnökének azonban nem tetszett a megfogalmazás. Az interjúalany hajlamos ilyenkor az újságíróra hárítani a felelősséget.
