Jelenlegi hely
Hogyan lesz a piros politikusból zöld?
Felhívott egy szakmabeli ismerős. Nemrégiben csatlakozott a Gyurcsány-párthoz, és most fájlalja, hogy tegnap olyasmit kértem számon a volt miniszterelnökön, amire rögtönözve aligha képes bárki is. Kétségtelen, hogy a jegyzetben egy rádióbeszélgetésre hivatkoztam, amiben a neves interjúalany lazábban fogalmazott, mintha leírta volna a véleményét. Eltűnődtem a kolléga érvén, és legalábbis részben igazat adok neki.
Egy közéleti személyiségnek lehetősége van arra, hogy több fórumon is kifejthesse az álláspontját, míg az országos nyilvánosság elé áll. Ha így fogjuk föl a szavak keresését, akkor az Inforádió csakugyan egy állomás volt a gondolatérlelési folyamatban. De mert a Gyurcsány-féle mondatból -„Orbán világában szét kell törni az önkény demokratikus mázát.” - ismerős szót hallottam ki, az emlékezet mélyéről előkapartam egy másik ’máz’-t is. Torgyán József fejtegette 1993. szeptember 7-én, a Békés Megyei Hírlap hasábjain: „Addig, míg elvtárs volt, Zsigulin járt, és csak használója volt az idegen tulajdonnak. Most meg? Összejátszik a görögdinnye-politikusokkal, akik zöld mázt kentek magukra, de a hatalmas piros szívük bent dobog. Csak arról feledkeznek meg a görögdinnye-politikusok, akik becsapják a magyar népet, hogy a görögdinnyére is jön Szent Lőrinc napja.” Mármint az augusztusi kánikula, amikorra megposhad a dinnye, ha a gazda nyakán marad.
A kisgazda politikus még hatszor sütötte el különböző megyei napilapokban a görögdinnyés metaforát. Járta az országot, szónokolt a mezőgazdasági munkákkal foglalkozó hallgatóság előtt, és olyan hasonlatot bontott ki, amelyet jól értett a közönség. Ugyanezt az eszmefuttatást beleszőtte az interjúkba is, amelyekből kiderül a tudatossága: amelyik szófordulat nem jött be a gyűlésen - nem tapsolták meg -, azt kihagyta a következő beszédből és a nyomában megjelenő interjúból. Majd jött a végkifejlet, egy nagygyűlés a Parlament előtt, ahol úgy „felejtette el” a rusztikus hasonlatot, mintha soha ki nem ejtette volna a száján. Elégedetlen lehetett a vidéki helyszíneken szerzett benyomással, ráadásul félő, hogy a fővárosi közönség nem tudott volna mit kezdeni a Lőrinc napjára tett utalással.
Nem hiszem, hogy egy XXI. századi magyar politikus számára Torgyán volna a követendő példa, de szakmai fogásokat azért lehetne tanulni tőle.