Jelenlegi hely
A második napilap
Amikor a Dunaújvárosi Hírlapban megláttam a Góliátok között címet, azt hittem, hogy a Brüsszelben időző miniszterelnökök között forgolódó Orbán Viktorról írt a szerző. De Elekes András főszerkesztő csupán bejelentette, hogy az újság mától kezdve ugyanúgy tizenhat oldalon jelenik meg, mint testvérlapja, a Fejér Megyei Hírlap. Az információt kár volna túldimenzionálni, a jelentősége azonban korántsem lebecsülendő.
Magyarországon két város mondhat magáénak napilapot. Az egyik Szeged, ahol a patinás Délmagyarország 1910 óta jelenik meg, a másik pedig a DH-nak vagy DuHi-nek becézett újság, a rendszerváltás terméke. Ez utóbbi perszonálunióban lát napvilágot a Fejér megyeivel, de volt már teljesen önálló is. Munkatársai az együtt- és a különélést is megpróbálták tehát, bár félő, hogy egyik se mindenre jó megoldás. A lényeg ugyanis az, hogy a hatvanezer lakosú településen és a mintegy negyvenezres vonzáskörzetében megjelenő napilap tízezer példányra van hitelesítve. Hol valamivel több, hol valamivel kevesebb fogy el belőle, és egyik példányszám sem biztosíték a nyereségességre. Mégis az a benyomásom, hogy százezer ember már megérdemel egy rájuk figyelő, gondjaikra és örömeikre összpontosító újságot.
Magyarország történelmi adottsága, hogy 1920, vagyis a trianoni békediktátum aláírása óta az elcsatolt vármegyék maradványai tarkítják az új és gyakran változó megyerendszert. A hozzám közel álló Szabolcs-Szatmár-Bereg például ungi és ugocsai településeket is magába olvasztott. A sors íróniája, hogy a Csonka-Magyarországon több megyeszékhely található, mint ahány megye. A tizenkilencből legalább tucatnyiban szembesül, ütközik, féltékenykedik a második város a hivatalos megyeszékhellyel. Fejérben ezt a kutya-macska barátságot úgy intézményesítették - talán mert Sztálinváros-Dunaújváros 1945 utáni képződmény -, hogy a két mértékadó város napilapjait egy kézbe adták.
Közeledik az idő, amikor a fejlődés máshol is kikényszerítheti a városi napilapok alapítását. A gazdaság válságban van ugyan, és a cégek megnézik, hogy miben hirdetik a portékájukat, mindazonáltal előbb-utóbb csak kilábalnak a bajból. S ha újra erősnek érzik magukat, akkor a nyilvánosság helyi képviselőivel együtt szükségét látják egy kistérségi napilapnak, amely a várost és környékét látja el információkkal, hirdetésekkel, véleményekkel.