Jelenlegi hely
Posztumusz díszpolgári címet kap Krúdy Gyula
Az augusztus 20-i önkormányzati megemlékezés része a „Nyíregyháza Város Díszpolgára” cím adományozása.
Nyíregyháza fejlődéséért és felemelkedéséért, hírnevének öregbítéséért kifejtett eredményes tevékenységének elismeréseként a város szülöttének, Krúdy Gyulának posztumusz díszplogári címet adományoz a város közgyűlése. A címmel járó dokumentumokat az író fővárosban élő leszármazottja, Krúdy Tímea veszi majd át.
Krúdy műveiben őszintén vall a Nyíregyházán élő emberekről, képet ad a nyírségi tájról, melyről azt vallja, hogy "A Nyírség Magyarország legszebb tája". A Magyar tájak című művében ír az Alföldről, a Dunántúlról a Tiszántúlról és a Nyírségről, utóbbi előtt főcímként egy szép szó olvasható: szülőföldem. A fent említett műben, 1924-ben a következőket írja az akkori nyíregyházi emberről:
"...Sokat törték a fejüket a nyíregyházi papok, hogyan lehetne megértetni a nyíregyháziakkal, hogy az országosan híres Balczár kolbászon, az orosi nyilasok borán kívül van egyéb jó is a világon...
- Persze hogy van - felelték a nyíregyháziak. - Ilyen valami: a bokortanya, az otthon nevelt ló, amely csak akkor ér valamit, ha legalább négy van belőle a kocsiba ragasztva, - az erdőirtvány vagy a kiszárított láp, nádas helyén keletkezett szántóföld, de ebből csak az öreg Csengerynek jutott, miután halászbérlői jogánál fogva előbb kifogta a vadvizekből, tavakból (a mai Nagykállói utca helyén elterülő nádasokból) a csíkokat, halakat, hogy az egykori halászkodás emlékeiből legfeljebb egy pár jégen használatos fapapucs, lócsont-korcsolya, háromszögletes jégpatkó maradott meg...
- Van: azonkívül még a világon "nyíregyházi takarékosság", amely túlhaladja a más vidéken ismert fösvénységet is.
- Van: hajnaltól estig tartó munka, amilyen kemény és elszánt munkát hírből sem ismernek Magyarország egyéb tájain. Van "tirpák-konokság", amely addig birkózik a terméketlen sziksavas földdel vagy a csavargó természetű futóhomokkal, amíg végül maga alá gyúrja. Van rezes biblia minden háznál, amelyet a haldokló kezébe lehet adni, de nincsen újság, amely arra tanítaná az embereket, hogy deréktörő munka helyett politizáljanak, amelynél nagyobb időrablás nincs a világon.
- Van aztán még Nyíregyházán kívül egy falu a világon, amelyet úgy hívnak, hogy Szarvas, ahonnan valamikor elindulának a nyíregyháziak ősei, hogy zsellérséget, koldusságot vállaljanak a Károlyi- és Dessewffy-uradalmakban. A Szarvasról bevándorolt tirpákok bizony rövidesen kifizették a grófokat, megvette a zsellér a földesúr földjét jó aranyon és ezüstön... De vajon mit csináltak azalatt az otthon maradott szarvasiak? Azok gazdagodnak csak igazán - mondták még az én gyerekkoromban és nagyot sóhajtva a nyíregyházi gazdák."