KulturSzalon

Kedves tanítványom, Dolhai József megkínált egy ellentmondással. Azt írja, hogy annak idején az öregek számítástechnikai tudatlanságáról beszéltem: száz nyugdíjasból csak négyen használták a világhálót. Küldte az új adatokat is. Az Európai Unióban a 65 és 74 közti korosztályból nálunk lett legmagasabb az internetet használó nyugdíjasok aránya. (Az Unió átlaga 23 százalék, a miénk 28.) Sőt, a magyar nyugdíjasok közül minden második (51 százalék) fönt van a közösségi hálón, leginkább a Facebook-on. Hát akkor hogy is van ez, Tanár úr?

 

Megtisztelő, hogy hajdani mondandóm rögzült egy azóta kétdiplomás tanítvány tudatában. De nézzük a tényeket! 2009-ben fejtette ki Dombi Gábor, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum főtitkára, hogy a hatvan fölöttiek 3.9 százaléka használja a számítógépet. Száz közül kilencvenhatan tehát nem használták. Esélyt sem kaptak arra, hogy beépüljenek az információs társadalomba. Jelentkeztek volna ugyan különböző tanfolyamokra, a szervezésre vállalkozó civil egyesületeknek azonban nem jutott elég pályázati pénz. Az adóssággal és gazdasági válsággal küszködő államnak kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy elképzelése legyen a korosak számítástechnikai képzéséről.

 

Hat év sok idő, gyökeresen megváltozhatott a helyzet. Az állam felismerhette a digitalizációban rejlő lehetőségeket, ha anyagilag is támogatja ama cégeket és művelődési házakat, amelyek tanfolyamokat szerveznek az idősek számára. Nyugatra távozott ugyanis vagy félmillió fiatalunk (gyerekünk, unokánk), és ha tartani akarjuk velük a kapcsolatot, a számítógépre és a szkájpra fanyalodunk. Az uniós átlagból kimagasló fejlemény azt is jelentheti persze, hogy nálunk a legmagasabb a magányos öregek aránya, akik immár hozzátartozók híján keresnek maguknak társaságot a közösségi oldalon.

 

De pontosítanék is. Annak idején nem arról beszéltem, hogy 3,9 százalék az internetező öregek aránya, hanem hogy a hatvan fölöttiek majd’ négy százaléka használja a számítógépet. Nem biztos, hogy egyúttal szörföltek is a világhálón. Ráadásul a hatvan fölötti nem azonos a 65 és 74 közti korosztállyal, ezért a két adatsor nehezen hasonlítható össze. Az a bizonyos 51 százalék pedig nem azt jelenti, hogy minden második nyugdíjas jelen van a közösségi oldalon, hanem csak azt, hogy az internetező nyugdíjasok közül minden második használja például a Facebook-ot. Így is örvendetes azonban a fejlődés(ünk), köszönet az ellentmondás feltárásáért Dolhai Józsefnek.