Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Ha e-könyvkiadót alapítanék, vajon kiket közölnék?
2012. december 25. 16.46 | zoldi.laszlo
E rovat a közösségi oldalon 831 „ismerőshöz” jut el. (Korábbi állomáshelyén, a Klubháló.hu-n átlagosan 682 volt a napi kattintások száma.) A facebookos olvasók egyharmadát a felsőoktatásból ismerem, tanítottam őket az ország különböző részein. Tegnapi jegyzetem leginkább őket foglalkoztatja.
Élőszóban vagy írásban firtatták, hogy közülük a mintegy százoldalas e-könyvek piacán kiknek találnék helyet. Három kategóriát sikerült körvonalazni. Az egyikbe soroltam azokat, akiknek a diplomamunkáját érdemes volna továbbfejleszteni. A másikba azok kerültek, akiknek az újságírói tevékenységéből igényes kötet rajzolódik ki lelki szemeim előtt. A harmadik csoportba tartoznak azok, akik szépirodalomra adták a fejüket.
Négy szakdolgozatot találtam, amelyeket e-könyvek kiadójaként elfogadnék. Hadas Bianka feldolgozta a magyar Playboy történetét, csupán a búcsúzó év fejleményeit kéne hozzáfűznie, hogy közölhető legyen. Sándor Alexandra Valéria kétszer is ladygagázott, a második, egyetemi diplomamunkája szinte egy az egyben alkalmas a megjelentetésre. Elek Zoltán a kommunikátor Gyurcsány Ferencet járta körül, elemzése tanulságosnak ígérkezne a nyilvánosság számára. Gáll Róbert pedig a nyíregyházi zsidóság sorsát mutatta be az 1944-es sajtó tükrében, értékelése figyelemre méltó adalékokkal színezné a holokauszt hazai szakirodalmát.
Ami az újságírói teljesítményeket illeti, Nagy Zsófia az egyik kereskedelmi tévé híradóját tudósítja a kelet-magyarországi helyzetről. Szociális érdeklődése immár közismert, ráadásul hajlamos írásban gondolni tovább a képernyős riportokat. A jövő szociográfusát látom benne, és szívesen gondoznám az első (digitális) könyvét. Nagy József jókora kötetre való politikus-interjút jelentetett meg a 168 Óra és a Népszabadság hasábjain, illetve két digitális portálon, a Zoom-ban és az FN24-ben. A legérdekesebb tizenötnek helye volna a képzeletbeli e-kiadó 2013-as kínálatában. Dolhai József elutazott a román határ melletti Penészlekre, és lépésről lépésre feltérképezte, hogy csaknem négy és fél évtizeddel Végh Antal 1968-as riportja után mi változott a faluban (nem sok). Az elektronikus kötetbe rendezett két riport szomorú szenzációt keltene a valóságirodalom iránt érdeklődők körében.
Szépirodalommal kacérkodó tanítványaim között hatnak a kísérletei értek meg az e-könyvre. Rájuk holnap kerítenék sort.