Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Kétszázezren a félmillió ellen?

Székely Ferenc, a kitűnő tévészerkesztő érdemben szólt hozzá tegnapi jegyzetemhez. Talán nem torzítom el a mondandóját, ha úgy foglalom össze, hogy 1944 tavaszán és kora nyarán akadtak nyilas érzelmű állami tisztviselők, akik talán nem léptek, mert nem is léphettek be a Szálasi-pártba, ám annál lelkesebben működtek közre a vidéki zsidóság gettóba gyűjtésében, majd bevagonírozásában. Erre a típusra használná a ’magyar náci’ kifejezést.
Eszmefuttatásában van igazság, csakhogy a terminológiai kérdés Csatáry László ürügyén került szóba. Márpedig a kassai gettó immár 97 éves és házi őrizetben tartott parancsnoka hamarosan bíróság elé kerülhet, és a védői meg a vádat képviselő ügyészek vajon mit kezdenek majd a jogilag homályos, publicisztikailag viszont kétségkívül hatásos kategóriákkal. Nekik a tényekből kell kiindulniuk. A tény az, amit a témakör legfelkészültebb magyarországi kutatója, Karsai László professzor állít: a hazai zsidóság deportálásában a Horthy Miklós nevéhez köthető államapparátusból kétszázezren vettek részt. Mindannyian aligha lehettek álruhás nyilasok, esetleg magyar nácik. A Csatáry-per hozadéka éppen az lehet a nyilvánosság számára, hogy a második világháború után születettek, akik a magyar társadalom kétharmadát teszik ki, megérthetik végre: 1944 nyarán, néhány hét alatt miként „sikerült” félmillió magyar állampolgárt begyömöszölni a marhavagonokba.
Egy gondolatkísérlet erejéig képzeljük a mai magyar társadalom roma részét az 1944-es zsidóság helyébe! Elvégre a kiközösítésre szánt cigányok nagyjából ugyanannyian vannak, mint néhai, inkább polgáriasult sorstársaik voltak. Tételezzük föl, hogy a szélsőjobboldali parlamenti párt képviselői lépten-nyomon azt hangoztatnák: a romákat ki kéne rekeszteni a társadalomból, összezárásukat azonban - először a cigánytelepeken, majd a marhavagonokban - a kormányon lévő jobbközép pártszövetség állami pozícióban lévő tagjai szerveznék meg. Ez logisztikai feladat is, amelyet nemcsak azok a közalkalmazottak valósítanák meg, akik gyűlölik a romákat, hanem ama rendőrök, katasztrófavédelmisek, vasutasok és közigazgatási szakemberek is, akik egyébként a kormány ellen szoktak tüntetni a szerzett jogaikért.
Kedves Feri! Ha, ne adj isten, bekövetkezne a társadalom peremére szorított cigányok deportálása, vajon az utókor azon vitatkozna, hogy a kiiktatásukban akarva-akaratlanul közreműködők újnyilasok voltak-e, vagy „csak” magyar újnácik?