Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Kiből lesz a digitális szépirodalom?
2012. december 26. 12.51 | zoldi.laszlo
Az e-könyvekről tűnődve hat tanítványomat harangoztam be tegnap, de most csak négyet mutatok be. Közben ugyanis rájöttem, hogy azoknak illik elsőbbséget adni, akik már tettek le kézbe fogható, simogatható, szagolható kötetet az olvasók asztalára. Vajon innen van-e átjárás a digitális tartományba?
B. Kiss Andrea a bihari Csökmő lakosa. A helyi lap szerkesztője, ráadásul iskolaigazgató is. Két módos parasztember pénzén kitanulta a könyvírást, életmű-interjút készített velük. Majd talált a közelben, Nagyváradon kiadót, aki megjelentette két kisregényét a falun élő fiatal nőkről. Egy szuszra olvastam el őket, és az a benyomásom, hogy a képernyőn is vonzották volna az érdeklődőket. Andrea helyében azért próbálkoznék e-könyvvel, hogy ne csak a környékbeli olvasókhoz jussak el.
Pásztor Anita a határ túlsó oldaláról, Nagykárolyból érkezett. Miközben online újságíró Nyíregyházán, megjelentetett egy furcsa novellafűzért is, amelynek darabjait Bodor Pál líraként olvasta. Talán azért, mert Anita képzőművész is, és a grafikáival erősítette az írások hangulatát. Igen ám, de a papír nem alkalmas arra, hogy a sokoldalú szerző zenélhessen (zongorázzon) is. Az e-könyvben viszont összegezhető jellegzetes Gesamtkunst-ja. Leginkább az ő kezére áll a digitális szépirodalom.
Naszádi Anikó Nyíregyházán és Anglián keresztül jutott el Budapestre. Az újságírásból megtanulta, hogyan lehet másokat beszéltetni, az irodalomból meg azt, amit Flaubert mondott, hogy „Bovaryné én vagyok.” Karácsonyra megjelent, kétnyelvű novelláskötetében női sorsok bontakoznak ki, de mindegyikben rá ismerhetünk. Az érzékeny huszonévesek hangulatképe rajzolódik ki. A következő lépcsőfok egy száz oldal körüli kisregény lehetne - immár a képernyőn olvasók számára.
Komor Zoltán Nádudvarról jutott el Nyíregyházáig, ahol alkalmi szellemi munkákból tartja el kedvenc foglalatosságát, a novellaírást. Két éve már megjelent egy meseregénye, amelynek olvasása közben feltűnt, hogy mennyire vonzódik a fantasztikumhoz. Azóta új ciklusba kezdett, szárnyaló képzelete közeledik a valósághoz. Tudatosan kötődik digitális portálokhoz, amelyek igénylik az írásait. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a novellaciklusából akár egy e-könyv is kitelne.
Holnap azokra kerítek sort, akik a digitális térben mozognak a legotthonosabban. Azt feltételezem róluk, hogy elsőkönyves íróként az olvasó-szerkentyűt böngészők előtt mutatkoznak be, talán nem is olyan sokára.