Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Kisztihand, kedves némettanárnő

A tegnapi jegyzetem érzékeny pontot érinthetett, mert tíz hozzászólás is érkezett. A kommentelők, többnyire volt tanítványaim nem azt hangsúlyozták, hogy a felsőoktatásban kellett volna lehetőséget teremteni a nyelvvizsgára. Inkább a középiskolában keresik annak okát, hogy nagyjából minden második végzős főiskolás vagy egyetemista nem veheti át a diplomáját, mert hiányzik a középfokúja. Nem esik le fejemről a korona, ha igazat adok nekik. Amúgy is van okom szerénynek lenni.
Azt írtam ugyanis, hogy a veszprémi egyetem bölcsészkarán 236-an kaptak diplomát, és 58-an igazolólapot. Ebből vontam le a következtetést, hogy minden negyedik hallgatónak hiányzik a középfokúja. Egyik tanítványom kedvesen figyelmeztetett, hogy rosszul számoltam. Ha körülbelül háromszázan jártak a bölcsészkarra, akkor a majdnem hatvan annak az ötödrésze. Hm, gáz, bár nem lep meg. A húgom néhány napja küldte el az anyai örökség rám eső részét: egy cipősdobozban az iskolai bizonyítványaimat. Idestova fél évszázada Nyaviga tanár úr aligha véletlenül adott négyest matematikából. Javítottam ugyan az érettségire, de az osztály matematikusa Dobos Laci maradt, bizonyára ezzel magyarázható, hogy ő mérnök lett, én meg csak bölcsész.
Nyaviga tanár úrtól is elnézést kérek haló poraiban, hogy elfelejtettem az igazi nevét, de legalább eszembe juttatja a legérdekesebb hozzászólást. Sándor Melinda fejtegeti, hogy a fehérgyarmati alma máterben kifogott egy olyan osztályfőnököt - németet tanított -, aki a hatosztályos gimnázium első évében közölte velük: „A 9.-10. végére mindenkinek lesz középfokúja!” Nem jött be neki, mert a 21 érettségizőből „csak” 19-en tették le a nyelvvizsgát, igaz, hogy közülük 15-en a második idegen nyelvből is.
Amióta a nyilvános naplóírást művelem, egyetlen jó szót sem pocsékoltam a középiskolai történelem- és magyartanárokra. Hibáztatom őket, hogy nem tanították meg a hozzám került főiskolásokat és egyetemistákat a XX. század második felére és a nyelvtanra. Eddig az idegen nyelvet tanítókról sem volt, talán nem is lehetett jobb véleményem. Most mégis örülnék, ha a Médianapló olvasói megtudhatnák, hogy mi Melinda fehérgyarmati osztályfőnöknőjének a neve. Elismerésül szívesen csókolnék neki kezet.