Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Kováts Judit HAZÁTLANOK
2019. május 3. 09.22 | admin
Kováts Judit HAZÁTLANOK
című regénye a Magvető Kiadó egyik újdonsága volt a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, ennek nyíregyházi könyvbemutatójára invitálunk most minden kedves érdeklődőt.
2019. május 9-én, csütörtökön 17 órától a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár kamaratermében Király Levente, a kötet szerkesztője beszélget a szerzővel.
Közreműködik Dézsi Darinka, a Móricz Zsigmond Színház színművésze, Dankó Nóra és Pálfi Nóra, a Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola növendékei (zongora)
A regényről:
,,Szlovákia nekem nem hazám, Késmárk sem a hazám, nem tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?"
Lilli, a késmárki diáklány vallomása ez a regény, akit a történelem sodor magával a második világháború végén.
Lilli, a késmárki diáklány vallomása ez a regény, akit a történelem sodor magával a második világháború végén.
A Hazátlanok közelmúltunk történelmének fehér foltjait, közösségi, illetve egyéni sorstragédiáit, traumáit dolgozza fel egy szép szerelmi történetbe ágyazva. A regény főhőse Lilli Hartmann, 1944-ben a késmárki gimnázium végzős tanulója, akinek életét kettétöri a nagybetűs történelem: német nemzetisége miatt előbb a partizánok elől kell menekülnie, azután édesanyjával, várandós nővérével és sorstársaival elűzik, táborba zárják, majd a romokban heverő Bajorországba deportálják, mert az új Csehszlovákia kizárólag a cseheké és szlovákoké. Apja börtönben, sógora valahol hadifogságban, ő támasz nélkül sínylődik volt zsidó koncentrációs táborokban, küzd éhezéssel, betegséggel, lesz tanúja a bosszú vezérelte vérengzésnek. Kiszolgáltatottan, hazátlanul éli meg a béke első éveit, mégis derekasan helytáll, pedig olyan csapások érik, amelyekből egy is sok lenne egy átlagos életben.
Kálváriája során Lilli Hartmann, a Hazátlanok főhőse próbál a beléje nevelt erkölcsi normák szerint élni, miközben ezek a normák sorra rendre érvényüket vesztik, s helyükön nincs más csak a szemet szemért, fogat fogért, konkrétan pedig a beneşi dekrétumok és a kollektív bűnösség, aminek jegyében a győzteseknek lehet ölni, rabolni, rabságba vetni, elűzni azokat, akiknek nincs más bűnük, minthogy németnek születtek.
Lilli Hartmann egy a több mint 12 millió sziléziai, pomerániai, szudétanémet, kárpátnémet, magyarországi vagy donausváb közül, akit származása miatt bűnösnek bélyegeztek, s a háború befejezését követően Kelet-Közép-Európából szülőföldjéről elűztek, s a szétbombázott Németországba deportáltak. Ahol nem egyszer katonai erővel ültették őket az őslakosok nyakára, ill. a volt zsidó koncentrációs táborokba – például Dachauba és annak 150 altáborába – zsúfoltak be. Az integráció pedig minden volt, csak nem sikeres. Az őslakosok nyíltan ellenségesek, hiába ugyanazt a nyelvet beszélik, a menekültek számukra hátizsákos cigányok, jöttment idegenek, a vaddisznók, krumplibogarak mellett a harmadik istencsapás, akik ellen tüntetnek, és átírják az imát, Urunk, küld a csőcseléket haza!, így imádkoznak.
Kováts Judit regényének szereplői fiktív személyek, azonban minden, ami velük történik, a valóságban is megtörtént, és úgy történt. A Hazátlanok minden bizonnyal átrajzolja, de az is lehet, hogy megkérdőjelezi eddigi ismereteinket háború utáni történelmünkről.
Egy csokorra való azon fehér foltok közül, amelyeket érint a regény:
-
1945. június 18., Přerov: a csehszlovák hadsereg katonái, az ún. Svéd sáncnál 265, az evakuálásból hazatérő dobsinai, késmárki, gölnicbányai ártatlan civilt végeztek ki, lőttek tömegsírba. 120 nő, 72 férfi és 75 gyermek. A legfiatalabb áldozat 8 hónapos volt, a legidősebb több mint 70 éves. Többségük kárpáti német, de volt közöttük magyar és néhány szlovák is. Lilli Hartmann egy szerencsés véletlen folytán ússza meg a tömegmészárlást. A keresztényi tanítás egyik fő tétele a megbocsátás. Lilli szintén azt mondja a regényben, hogy meg kell bocsátani, de ugyanakkor azt kérdezi, hogy ennyi halottat hogyan lehet?
-
A békével szinte egy időben sorra-rendre születnek meg a németek elleni rendeletek: teljes jogfosztás, vagyonelkobzás sújtja őket, pogromok elszenvedői, nem közlekedhetnek a járdán, csak az úttesten, fehér karszalagot kell hordaniuk, mely karszalagon 8x10 cm-es fekete N betű virít, élelmiszerjegyeik a nĕmec szóval átlósan felül vannak bélyegezve. Leszámítva a gázt, és hogy a villamoson közlekedést nem tiltották nekik, azt mondhatjuk, hogy a háború utáni Csehszlovákiában a németek ellen hozott rendeletek nem különböztek a zsidókkal szembeniektől.
-
Nováky vagy Nyitranovák: itt található Szlovákia legnagyobb koncentrációs tábora, ahonnan 1942-ben a szlovákiai zsidókat deportálták. 1945-1947 között a szlovákiai németek, így Lilli Hartmann és családja raboskodnak benne.
-
A romokban heverő, szétbombázott egykori Németországra több mint 12 millió menekült zúdul rá. A rettenetes lakásínségben az egykori zsidó koncentrációs táborokban helyezik el őket. Mint például Dachauban és annak 150 altáborában, ahol 1.000 kalóriás fejadagokon tengődnek, s éhségsztrájkolnak, éhségmenetelnek a rettenetes körülmények miatt. Dachau egészen 1965-ig működött menekülttáborként, amikor is lerombolták a barakkokat és emlékhellyé alakították.
A szerzőről:
Kováts Judit Nyíregyházán élő író, a Feliciter Kiadó vezetője, a MŰVÉSZASZTAL rendezvénysorozat háziasszonya és dramaturgja.
Elbeszéléséket, novellákat, tárcákat publikált többek között az Élet és Irodalomban, Holmi, a Jelenkor, a Kalligram, az Alföld és A Vörös Postakocsi irodalmi folyóiratokban, a Szabolcs-szatmár-beregi Szemlében és más folyóiratokban, illetve különböző portálokon.
Regényei a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelennek meg:
MEGTAGADVA (2012)
ELSZAKÍTVA (2015)
HAZÁTLANOK (2019)
További információk: www.facebook.com/kovatsjudit1