KulturSzalon

 

 

 

 

Harold Pinter Senkiföldje című darabját tavasszal már vetítette az Uránia, bekerült azonban az őszi programba is. A nagy sikerű előadást a londoni West Enden található Wyndham's Színházból láthatjuk október elején. A darab egy kiégett alkoholista író és egy sikertelen, idős költő, Hirst és Spooner története. A költő szerepében a Gyűrűk ura Gandalfjaként ismert Ian McKellen remekel, az írót a kitűnő Patrick Stewart alakítja, akik korábban a Godot-ra várva című darabban arattak együtt hatalmas sikert. 

Idén ötven éves Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című színműve. A darabot a fél évszázaddal ezelőtti ősbemutató tiszteletére ismét színpadra állítottak a londoni Old Vic Színházban. Ez a változat kerül az Uránia mozivásznára októberben. Rosencrantzként a Harry Potter-filmek főszereplőjét, Daniel Radcliffe-et láthatjuk, Guildensternt Joshua McGuire alakítja, a színészkirályt pedig David Haig.

 

Luchino Visconti Megszállottság című filmjének történetét a belga Ivo van Hove, London új sztárrendezője állította színpadra a Barbican Theatre-ben. A főszerepet Jude Law alakítja. Ő Gino, a jóképű csavargó, aki egy útszéli fogadóban kap munkát, és ellenállhatatlan hatással van a tulajdonos fiatal feleségére (Halina Reijn). A nő szeretője lesz, s együtt tervelik ki, hogy végeznek a férjjel, aki csak útjában áll szenvedélyeiknek. A Megszállottság november közepén látható a Nemzeti Filmszínházban.

A karácsony és Szilveszter közötti ünnepi összeállításban szerepel a Sir James Matthew Barrie közkedvelt meséjéből készült Pán Péter előadás a londoni National Theatre-ből, Paul Hiltonnal a főszerepben. A cirkuszi elemeket sem nélkülözi majd Sally Cookson ötletes és rendkívül látványos rendezése.

Ugyancsak az ünnepi program része Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című klasszikus, “szerepcserés” komédiájának vetítése. A hajótörést szenvedett Viola (Tamara Lawrence) férfinak öltözve érkezik Orsino herceg (Oliver Chris) udvarába, akibe azonnal beleszeret, de a herceg éppen őt bízza meg, hogy segítsen neki megszerezni Olivia hercegnő szerelmét. Látszólag minden szerelem célt téveszt. Simon Godwin rendezésében további csavar, hogy Olivia szolgáját, Malvoliót nőszereppé alakították és Tamsin Greigre osztották.

Henrik Ibsen Hedda Gablere új angol fordításban, lazább, könnyedebb átiratban került a londoni National Theatre színpadára, s elsősorban Ruth Wilson hihetetlenül intenzív alakítása miatt ünnepelte a kritika, még a Broadwayra is meghívták. Számunkra azonban a darabban Bertét, a szolgálót alakító Magyar Éva miatt is fontos, aki a következőt nyilatkozta a londoni Hedda Gablerről: „A darab elején látjuk, milyen kilátástalan helyzetben van, hogyan válik gonosszá, miként tesz tönkre embereket a saját tehetetlenségében. Nem tudjuk, mi történik vele, miért csinál borzasztó dolgokat, és miért kell ezeket megszenvednie. Az egyik pillanatban kedveljük, a másikban sajnáljuk, a harmadikban gyűlöljük. Nem egyszerű darab, sokan nem is tudják hova tenni.” Az Urániában január elején nézhetjük meg.

A Nem félünk a farkastól James Macdonald-féle londoni színpadra állításáról szuperlatívuszokban írtak a kritikák, különösen a főszerepekben látható Imelda Stauntont és Conleth Hillt magasztalva. Edward Albee darabjában egy professor és felesége reménytelenül elrontott életén keresztül láthatunk bele az amerikai polgári elégedettség bugyraiba. Az Urániában februárban tartják majd a mozibemutatót.

Az amerikai Tony Kushner 1992-ben bemutatott kétrészes, legendás drámája, az Angyalok Amerikában középiskolai tananyag hazájában. Ennek ellenére Magyarországon még sohasem volt látható külön az 1. rész és a mintegy négyórás 2. rész. Először az Urániában lesz így megnézhető. A darab a nyolcvanas évek második felének Amerikájában játszódik, neokonzervatív gazdaság- és társadalompolitikai környezetben, valóság és képzelet határán, homoszexuálisokkal, fenyegető AIDS-vírussal, politikai korrupcióval, álszentséggel és megváltással. Főszerepben a Fegyvertelen katona című film sztárjaként ismert Andrew Garfielddel.

 

 

A londoni előadásokon kívül Moszkvából is láthatunk három érdekes és újszerű Csehov-feldolgozást, A sirályt, a Ványa bácsit és a Cseresznyéskertet.

Karácsony előtt vetíti az Uránia A sirályt. Százhúsz éve, 1898 decemberében ezzel a darabbal nyitott a legendás moszkvai Művész Színház, most mégsem innen látjuk majd, hanem a moszkvai Szatirikon Színházból. A jó Sirály-előadásokon sokat lehet nevetni, még ha tragikus is a dráma vége, és fájdalmas is a szembenézés önmagunkkal. Nem véletlen, hogy maga Csehov komédiaként határozta meg a darab műfaját, jóllehet halállal végződik. Művészek és „civilek” beteljesülő és beteljesületlen vágyai, szerelmei, látszatsikerek és életkudarcok sűrűsödnek a történetben, amelyeknek ihletőit Csehov életének valós szereplőivel azonosíthatjuk. Az Arkagyij Rajkin által alapított moszkvai Szatirikon Színháznak már a neve is értő interpretációt sejtet.

 

A Vahtangov Színház társulata idén tavasszal az Anyeginnel nagy sikert aratva vendégszerepelt Budapesten, 2018 januárjában pedig egy újabb remek előadásuk, a Ványa bácsi nézői lehetünk mozivásznon. A rendező ezúttal is az újító litván Rimas Tuminas, aki újraértelmezte Csehov megtört illúziókról és elveszett reményekről szóló drámáját, megszabadította a tipikus csapdáktól, hogy egy olyan csatateret tárjon elénk, ami a szenvedélyek és az egymással szemben álló ambíciók harca után maradt. 

 

A Moszkvai Művész Színház Cseresznyéskertje már idén tavasszal szerepelt az Urániában. Aki elszalasztotta, az új évadban még megnézheti Adolf Sapiro rendezését, szereplői közt az orosz filmművészet legextravagánsabb színésznőjének titulált Renata Litvinovával és a szintén nagyon erős színpadi jelenléttel bíró  Andrej Szmoljakovval.

 

Részletes információ a http://www.urania-nf.hu/szinhaz oldalon elérhető.