Jelenlegi hely
A Magyar Kézműves Szövetség Nyitott Műhely programja húsvétkor
2019. április 16. 21.41 | admin
Évek óta sikeresen működik a Magyar Kézműves Szövetség Nyitott Műhely programsorozata. A szövetség egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy megmutassa az ősi magyar mesterségeket, azok gyökereit. A Budapesti Tavaszi Vásár és Hagyományőrző Kulturális Fesztivál jó alkalom arra, hogy megismertessék hagyományainkat, népszerűsítsék gazdag örökségünket.A hazai tárgyalkotó kultúra rendkívül sokoldalú. A kézműves mesterségek ennyire gazdag tárháza szinte már csak hazánkban található meg. Óriási feladat számunkra, hogy a következő generációkkal is megismertessük ezeket a szakmákat, s mindent megtegyünk azért, hogy ne haljanak ki teljesen. Ezért nagyon fontos célunk, hogy a fiatalokkal megszerettessük hivatásunkat - mondta Szabó Kata, a Magyar Kézműves Szövetség elnöke. - Alkotóink között több mint húszféle tradicionális kézműves mesterség megtalálható. A hagyományokat megőrizve igyekszünk a mai kor igényeinek megfelelően újragondolni, megújítani tevékenységünket - tette hozzá az elnök.
Nyitott Műhely programunkkal próbálunk a vásárokon olyan értékteremtő programokat szervezni, ahol valamennyi korosztály megismerheti az anyagok és a szakmák rendkívül színes kavalkádját. Szívvel-lélekkel arra törekszünk, hogy kézműves gyökereinket, kiváló minőségű egyedi termékeinket minél szélesebb körben láthassák a hazánkba látogató külföldi turisták is. Öregbítve ezzel hírnevünket a nagyvilágban. Szeretnénk bemutatni azt is, hogy azonos alapanyagokból mennyi különböző termék készülhet. Faműves, bőrös, keramikus, szűcs, textil-, üveg- és rongyműves, ékszer-, ruha-, hangszer-, báb-, játék-, könyv-, méz-mézeskalács-, szappan- vagy macikészítő, nemezelő, papírmerítő, gyertyaöntő, továbbá virágkötő, grafikus, kosárfonó, kovács és még sorolhatnánk megannyi ágát a kézműves foglalkozásoknak. A paletta színes, változatos és fontosabb, hogy ezek a tárgyak egyediek. Nincs két egyforma munka. Egyedi értéket és kincset tartunk a kezünkben egy-egy alkotás láttán. Az ország szinte minden pontjáról vannak itt kiállítók, így mást és mást kínálnak a mesterek. Gondoljunk például egy bőrdíszművesre, aki a tájegységének megfelelő motívumokat használja. Ezért nem lehet még az azonos mesterségeket sem összehasonlítani. Egyedülállónak számít a vásár azért is, mert a látogató személyesen találkozhat a készítőkkel. Évről évre sok visszatérő kedves vevő látogat el erre az eseményre, válogatva szeretteinek vagy saját magának az ajándéktárgyakból – zárta gondolatait az elnök.
KIEMELT TEMATIKUS HÉTVÉGI PROGRAM:2019. április 20-22.
Legnagyobb egyházi ünnepünk a húsvét. A Magyar Kézműves Szövetség tagjai az ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományokkal, népszokásokkal változatos tojásfestési technikákkal várják április 20-22-e között 11.00-17.00 óráig a Vigadó téren az érdeklődőket.
Húsvéti készülődés: tojásfestés, -patkolás, -karcolás, -csipkézés, irókázás
Csángó hitvallás
„Aki húsvétkor nem fest piros tojást, nem hiszi, hogy Krisztus feltámadott.”
Tojásfestés
Egyszínű, viaszolt tojásokra alkalmaznak más-más motívumokat, somogyi, zalai, tolnai, baranyai, erdélyi, felvidéki mintákat. Minden tájegységnek van saját minta-kincse. Úgy, mint a népviseletben, vagy a fazekasságban. Vannak egyszerűbbek, ahol jellemző a piros. Ez a leggyakoribb és vannak több színűek. Minden területen más virág a jellemző minta, a Nyírségben például a búzavirág, de több tájegységre jellemző a tulipán.
PatkolásVan egy tojásdíszítési mód, amit a világon csak Magyarországon és a környező magyarok lakta területeken készítenek, ez a tojáspatkolás. A szájhagyomány szerint régen, körülbelül az 1800-as évektől a patkolókovácsok készítették, hogy ezzel is bizonyítsák szakmai tudásukat. A kifújt tojásokra fém vereteket, abroncsokat, de többnyire patkókat szegeltek fel. A régi időkben nagy becsben tartott ünnepi ajándék volt. Ma már kuriózum, gyűjteményekben, aukciókon fellelhetők régi darabok is.
Magyar találmánynak számít tehát ez a nem mindennapi eljárás. Mestere, Kiss Kálmán ars poétikája a tojáspatkolásról: „sok érdekes és világhírű dolog, amire büszkék lehetünk, de ez a találmány csak a miénk, a magyaroké. Máshol a világban nem művelik… A tojáspatkolás bizony hungaricum.” Nem csak patkóval lehet ékesíteni a tojásokat. Általában jellegzetes kovács-szerszámok, de más érdekes tárgyak is kerülhetnek rá, ami fém. A kifújt tojásra kicsi fémdíszeket tesznek, amelyek többnyire patkó alakúak, de gyakorlatilag bármi lehet a díszítés. Népszerűek például a sarkantyúk, abroncsok is. A művelet rendkívüli precízséget, fegyelmet és koncentrációt igényel.
Karcolás
A karcolás a legrégebbi technika. Kitűnő írónk, Móra Ferenc régész volt. Ő tárt fel avar kori sírokban karcolt tojást. Az irókázás például sokkal ismertebb a tojáskarcolásnál. Azért, mert nincs olyan gazdag mintakincse. Régen általában a férfiak készítették, mégpedig úgy, hogy bicskával karcolták a mintákat. És persze nem rajzolták le, nem dokumentálták a motívumokat. A szakkönyvekben csak megemlítik, hogy karcolt tojás, van néhány kép is, de nehéz autentikus mintát találni.
Csipkézés
Leginkább a halasi csipke mintáját használják. Ezzel a technikával leheletvékony vonalakat húznak. Így aztán a csipke gyönyörű vonalvezetése szemet gyönyörködtető
Irókázás„A népi viaszolt technikához nem kell más, mint egy jó gica. Mi az a gica, másnéven íróka? Az íróka segítségével a népi iparművészek a forró viasszal „írni" rajzolni tudnak a tojásokra.
A tojások előkészítése
Sokan azt gondolják, nehéz kifújni a tojást... Pedig elég hozzá a patikából egy nagy fecskendő, s kell egy vastag tű. Hegyes késsel meg kell bontani a tojás két végét, ezután az injekciós tűbe felszívni a levegőt, és azt belenyomni a tojásba. Ezt kétszer, háromszor célszerű megismételni, majd legalább kétszer ki kell öblíteni a tojást. Amint megszáradt, indulhat az alkotás.
A tojásfestők:
Báling Aranka - tojásíró
Népi iparművész, kézműves oktató, Magyar Kézműves Remek-díjas, többszörös AMKA elismert.
Berszánné Román Erzsébet - tojáskarcoló
Népi iparművész, háromszoros Magyar Ķézműves Remek-díjas.
L
évainé Erdős Tünde – tojáspatkoló
évainé Erdős Tünde – tojáspatkolóRózsa Terike - tojásíró
Tojásfestő népi iparművész
Simon Kata - tojásíró
Magyar Kézműves Remek címmel jutalmazták 2016-ban. A Népművészet Ifjú Mestere díjat 2018-ban nyerte el.
