Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Megfontoltan büntet-e a nyilvánosság?
2012. augusztus 19. 12.09 | zoldi.laszlo
A Magyar Hírlap tegnapi számában tanulságos interjú jelent meg Aczél Zoltán edzővel. A neves labdarúgó-szakember pillanatnyilag arról nevezetes, hogy eltiltották a hivatása gyakorlásától. Állítólag részt vett a magyar futballt körülindázó, illegális fogadásokban, amelyeket a köznyelv bundázásnak nevez.
A volt szombathelyi tréner kifejti, hogy amíg dolgozhatott, havi 4-500 ezer forintból tartotta el a családját. Ám a jogi hercehurca már oly régóta tart, hogy fölélte az összes tartalékját. Csakhogy a történet még nem fejeződött be, sőt, „A tárgyalás el sem kezdődött, már elítélték.” A szomorkás felismerésből elfogadom, hogy az ilyen és ehhez hasonló ügyekben szakmánk, az újságírás hajlamos türelmetlenkedni. Ami nemcsak azzal magyarázható, persze, hogy a kétségkívül fertőzött magyar labdarúgásban keresi a bűnösöket: a felbujtókat és a végrehajtókat. Azzal is, hogy Aczél edző megbilincselése a fehérvári focimeccs végén, a kamerák előtt és a bírósági ítélet között akár évek telhetnek el, márpedig a híréhes média nem képes kivárni a jogerős döntést.
Különösen mostanában, amikor a végrehajtó hatalom jóvoltából 272 bíró feje fölött csaptak össze a kényszernyugdíjazás hullámai, és az utódok nyakába szakadt sok százezer dossziényi peranyag, amit föl kéne dolgozni. Ezzel együtt is az a benyomásom, hogy van mentségük az újságíróknak. Az Alkotmánybíróság egyik, máig érvényes határozata ugyanis kimondja, hogy a közéleti szereplők többet kötelesek eltűrni, mintha szimplán magánemberek volnának. Az érvelésben alighanem közrejátszott, hogy többet is engedhetnek meg maguknak - egyenlőbbek az egyenlőknél. Például az országgyűlési képviselők esetében a mentelmi jog azt is jelenti, hogy addig nem foghatók perbe, amíg a parlament ki nem adja őket. Egyetlen büntetésük a nyilvánosság értékítélete. Akkor van baj, ha a bírósági ítéletből kiderül később, hogy a nyilvánosság képviselői, az újságírók ártatlant állítottak pellengérre.
Nem tudhatom, hogy Aczél Zoltán részt vett-e az illegális fogadásokban. Az is kétséges, hogy ismert emberként, ha úgy tetszik: celebként közszereplőnek számít-e a törvény előtt. A havi kereset emlegetése éppenséggel tápot ad a gyanúnak, hogy akadhattak olyan labdarúgó-szakemberek, akik törvénytelen forrásból egészítették ki a jövedelmüket. Mégis sajnálom a semmiről sem tehető családtagokat, történetük igazán fölkelthetné egy oknyomozó riporter érdeklődését.