Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Mennyire veszélyes a Klubrádió?

A mai Népszava olvasása közben furcsa látvány tárult a szemem elé. A szerkesztőség úgynevezett átmenő szedésben, vagyis az első oldalon kezdett és belül folytatott cikkben foglalkozik a Klubrádió sanyarú sorsával, és ugyanazt az adatot ismétli. Az egyszerűség kedvéért a rövidebbik szöveget idézem: „Nehéz korszak elé néz a Klubrádió és félmilliós hallgatótábora.” Vajon hol van az a félmillió? Sőt, még több is. Mert ugyanebben az újságban fejtegette három nappal korábban Rellai Miklósné budapesti olvasó, hogy Menczer Erzsébet Fidesz-képviselő „kioktat egy olyan rádiót, amelyiknek több mint 600 ezer hallgatója van”.
Mielőtt eltűnődtem volna a két nyilvánvaló túlzáson, átnéztem a másik baloldali napilap, a Népszabadság mai számát is. Két cikket találtam a Klubrádióról, mindkettőt Bednárik Imre írta. Az egyikben tényszerűen számol be a tegnapi parlamenti szavazásról, a másikban pedig kifejti a véleményét. Egyszer sem feszegeti viszont a hallgatottság kérdését. Vajon miért nem? Azért, mert ő médiával foglalkozó szakújságíró, aki ismeri a tényeket. A Népszavának is van médiával foglalkozó munkatársa, Muhari Judit, aki szintén beleásta magát a médiapolitikába, ama „félmilliós” cikket azonban nem ő írta, hanem másra szakosodott kollégája (és persze a „hatszázezres” olvasó sem otthonos a hazai médiapolitikában).
Velük ellentétben a szakírók csínján bánnak a hallgatottsági adatokkal. Szerintem azért, mert ismerik a Klubrádió történetét. Nem vonom kétségbe, hogy valaha öt-, sőt hatszázezren hallgatták. Akkor, amikor sziszifuszi munkával megvásárolt néhány körzeti frekvenciát, és műsoraival csupán az ország határszéli megyéit nem fedte le. Amióta viszont az Orbán-kormány átvette a hatalmat, a tőle függő médiahatóság fokozatosan visszavonta a vidéki hullámhosszokat, és a kritikus szemléletű adó vonzáskörzetét a fővárosra meg a környékére korlátozta. Láttam olyan számot, hogy mostanában legföljebb kétszázötvenezren hallgatják. Nem mindegy, hogy az újságírók melyik adattal dolgoznak.
A Fidesz médiapolitikáját úgy foglalnám össze, hogy elviseli azt a szerkesztőséget, amely szűk körben hat, ám ellehetetleníti azt, amelyik képes tömegeket kivinni az utcára. Ha tehát a nyilvánosság képviselői tájékozatlanságból vagy együttérzésből nagyot mondanak, akaratlanul is újabb szöget vernek a Klubrádió koporsójába.