Jelenlegi hely
Miért olvassák többen a digitális sajtót?
Néhány napja hallottam egy eszmefuttatást, amely azóta is foglalkoztat. Az újságíró szövetség egyik termében ültünk, és a helyi lapok szakosztályához nemrégiben csatlakozott kolléga, egy késő huszonéves fiatalember azt fejtegette, hogy bezzeg Amerikában. Az óceán túlsó oldalán a legjelentősebb újságok több millió példányban látnak napvilágot, ehhez képest a digitális változatuk olvasottsága elenyésző, alig egy-két százezres. Bezzeg nálunk, ahol szinte már többen böngészik a napilapok online, mint nyomtatott változatát.
Kevésbé ismerem az amerikai sajtópiacot, a német nyelvterületen azonban elboldogulok. Tudok például olyan szerkesztőségről, nem is egyről, amely bejelentette, hogy hamarosan megszünteti a nyomtatott változatát, mert veszteséges. Itt, a szomszédban mintha nem igazolódna tehát a digitális újságírásban kétségkívül járatos kolléga okfejtése. Ennek ellenére a feltételezését mégse hárítanám el, szerintem is más a bejáratott demokráciák sajtópiaca, mint a magyarországi. De nem föltétlenül azért billen a mérleg nyelve az online változat felé, mert a határainkon belül többen használják a világhálót. (Jóval kevesebben, a nemzetközi mezőny közepén szerénykedünk.)
Azt hiszem, más oka van a nyomtatott sajtó háttérbe szorulásának: a háromszázmilliós Egyesült Államokban és a százmilliós német nyelvterületen sokkal többen képesek megfizetni a kinyomtatott újságot. Az ottani polgárok körében nagyobb a fizetőképes kereslet, tájékozódási igényeiket kevésbé rongálta meg a gazdasági válság. Nálunk viszont jócskán visszaesett ugyan az országos napilapok példányszáma, mégsem olvassák őket kevesebben, mint a világháló megjelenése előtt. Csak éppen akik a számítógép révén rákapcsolódtak az internetre, kedvenc lapjuk hagyományos változatától hajlamosak átigazolni a digitálishoz. Vajon miért?
Azért, mert kevesebb pénzük van (vagy kevesebbet szánnak) az újság előfizetésére. De azért is, mert az eseményekről beszámoló napilapok úgy kerülnek pénzbe, hogy a digitális sajtóhoz képest jókora késéssel tudósítanak a fejleményekről. Volna még egy lehetőség, persze: az összefüggések tudatosítása, a háttér kimunkálása, amiben a portálok még nem versenyképesek. Az a benyomásom, hogy a német - és az angolszász - nyelvű lapok ebben előrébb tartanak, mint a magyarok.