Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Mi lesz az Orbán utáni médiával?
2012. november 29. 13.09 | zoldi.laszlo
Az MSZP magához tért az október 23-i megrázkódtatásból, Bajnai Gordon bejelentkezéséből, és visszavette a kezdeményezést az Együtt 2014 mozgalomtól. Mesterházy Attila tegnapi megnyilvánulásának körülötte tizenkét elnökségi tag adott nyomatékot. Kevesebben voltak, mint ahány témakört ajánlott elnökük az ellenzéki csoportosulásoknak. Ha a regionális programokat nem számítom, tizenöt szakpolitikai elképzelés kimunkálására kínált lehetőséget, sőt már a szocialista tárgyalókat is kijelölte. A listából azonban hiányzik a médiapolitika. Vajon miért?
Az egyik ok az lehet, hogy az MSZP-nek tizenöt a kabalaszáma, és ebbe a keretbe nem fért bele a médiapolitika. A másik ok az lehet, hogy a szocialisták nem tulajdonítanak neki olyan jelentőséget, mint a gazdaságpolitikának, a vidékfejlesztésnek vagy a modernizációnak. Ezen azért nem csodálkoznék, mert az elviséget, a végiggondolást feltételező médiapolitikát majdnem mindig összetévesztették az újságírókhoz és szerkesztőségekhez fűződő személyes kapcsolattal. A lesújtó eredmény hallatszik, látszik és olvasható.
A harmadik ok az lehet, hogy a szocialisták azért nem buzdítanak az Orbán utáni médiapolitika közös kidolgozására, mert ide vágó javaslataikat más programok révén vitatnák meg. Ez az elképzelés legitim. Azt a felfogást tükrözi, hogy a média közvetítő rendszer a választható politikusok és a választó állampolgárok között. Ennél több ugyan a médiapolitika, de minimális programnak talán ennyi is elég. És lehetséges egy negyedik ok is, amelyet történelmi párhuzammal világítanék meg. A kezdeményezők nem mondták ugyan ki, de azzal az igénnyel léptek a nyilvánosság elé, hogy létre kéne hozni az Ellenzéki Kerekasztalt. Volt egy korábbi kerekasztal is, 1989/90-ben, amelynél a későbbi rendszerváltók számtalan szakpolitikai kérdésben állapodtak meg az állampárt képviselőivel. A médiapolitikát azonban úgy kerülték, mint ördög a tömjénfüstöt.
Ennek elemzésébe most nem mennék bele, mert túlfeszítené e harmincsoros jegyzet kereteit. A lényeg az, hogy médiapolitikai felkészületlenségük, a közös koncepció hiánya megalapozta a rendszerváltás után kirobbant médiaháborút, amely a körül forgott, hogy ki uralja a nyilvánosságot. Talán még nem késő, hogy az Orbán-rendszer leváltására áhítozó ellenzéki csoportosulások megspórolják maguknak a győzelem utáni összecsapásokat. És persze nekünk, médiafogyasztóknak is.