KulturSzalon

Ki ne ismerné a Paprika Jancsira hasonlító bábfigurát. A Vidor Fesztivál negyedik napján a városháza előtt találkoztunk kicsik és nagyok kedvencével, Vitéz Lászlóval. Ezúttal az elásott kincs után kutatott a piros sapkás hős. 

 

 

Este az Evangélikus Nagytemplomban Kiss Zoltán orgonaművész, a Vikár Sándor Zeneiskola orgonatanára, és Kissné dr. Mogyorósi Pálma, Charles Marie Widor (1877-1933) 5. f-moll orgonaszimfóniáját adta elő melynek híres toccata tétele méltán lett a zenekedvelők egyik kedvenc orgonadarabja. 

 

 

A Kossuth téri nagyszínpadon a Söndörgő játszott, akik az egyik legfrissebb, leglendületesebb zenét játszó zenekar a hazai világzenei palettán. A Vujicsics Együttes nyomdokait követő csapat muzsikájának fókuszában a délszláv zenei folklór áll, de a legtöbb balkáni zenekartól eltérően a Söndörgő nem a rezes hagyományokat követi, hanem jellegzetes tamburazenekar.

 

 

A Móricz Zsigmond Színház Kamarájában a Pesti Magyar Színház Ivanyos Ambrus Vonalhúzás című előadását mutatta be. A szereplők 34-35 éves felnőtt emberek, ott járnak az életükben, ahol csúcsformában illik lenni. Házaspárok, testvérek, barátok. Pont nem fiatalok már annyira, hogy hitegessék magukat a “még bármi lehet” érzésével, de pont nem idősek annyira, hogy ne merjenek még egyszer belekezdeni valamibe. Ahogy az este halad előre, beszélgetéseik, vitáik azonban addig elodázott, a létüket megkérdőjelező kérdéseket hoznak a felszínre. A vacsora eldurvul, és a legbarátságosabb, legmeghittebb közeg hamarosan olyan indulatok katlanává válik, ahol már életről-halálról van szó… és nem csak szó van róla.

 

 

A nagyszínpadon a szombathelyi Weöres Sándor Színház Ion Luca Caragiale Zűrzavaros éjszaka című komédiáját láthatták az érdeklődők. Mivel a színházi és a Kossuth téri nagyszínpadon is tizenkilenc órakor kezdődnek a programok, választanunk kellett. A Söndörgőt választottuk.