Jelenlegi hely
A nemzeti konzultáció margójára
A Fejér Megyei Hírlap ma közölte egy közvélemény-kutatás eredményét. A megkérdezettek 62 százaléka „fölösleges pénzkidobásnak” véli a nemzeti konzultáció negyedik levelét, amely 22 százalékuk szerint „önigazolás a kormánynak”. Az Orbán Viktor szűkebb pátriájában élők 84 százaléka nem helyesli tehát az akciót. Ez volt az a pillanat, amidőn a miniszterelnök segítségére siettem. Most, hogy a postaládában találtam az arcképével díszített borítékot, rájöttem, hogyan hasznosíthatom a néhány tízezernyi kézirat gondozása közben szerzett szerkesztői tapasztalataimat.
A levél első részében a kormányfő elmagyarázza, hogy miért fordul hozzám. A 18 sornyi szövegben két hibát találtam ugyan, a stílus azonban visszafogott. Emlékeztet azokra a cikkekre, amelyeket Orbán Viktor a kilencvenes évek elején küldött a Magyar Narancs szerkesztőségébe. Hiányzik belőle a hazafias pátosz, amely azóta rárakódott. Jelest nem adnék, de a négyesnél valamivel jobbat érdemel. Feltételezem, hogy a levél második részét, ama bizonyos 16 kérdést nem a miniszterelnök fogalmazta. Utólag bizonyára belenézett, ezért sajnos rajta is számon kell kérnem a 13 hibát. Ez sok két gépelt oldalon. Ha minden levél 105 forintunkba került nekünk, adófizetőknek, akkor a nyolcmillió választópolgárral számolva egy hibára 67 millió forint jut. Olcsóbban is megúszhattuk volna.
Két hibaforrást vettem észre. Félő, hogy akik fogalmazták, és aki ellenőrizte, nincsenek tisztában a vessző funkciójával. Az iménti mondat például összetett. Az ’akik fogalmazták’ után azért tettem ki a vesszőt, mert az ’és’ mondatokat köt össze. Ha csak mondatrészeket kapcsolna egymáshoz - alma és körte -, akkor fölösleges lenne a vessző. Ennél egyszerűbben nem tudom elmagyarázni. Apropó, a másik hibaforrás a ’tudni’, amelyet fölösleges lépten-nyomon használni. Itt van például ez a mondat: „Mások szerint a bankoknak és nagyvállalatoknak kisebb részt kell vállalni a válság terheiből, mert így tudják eredményessé tenni a gazdálkodásukat és segíteni a gazdaságot.” A ’tudják’ pótolható a ’képesek’ kifejezéssel, de a sima feltételes móddal is: …”mert így tehetik eredményessé a gazdálkodásukat, és segíthetik a gazdaságot.”
Ha a miniszterelnök folytatja a nemzeti konzultációt, mielőtt elküldené nyolcmilliónknak az ötödik levelet, szívesen átnézem a szöveget. Nem kérek érte pénzt, sokallom ugyanis a 900 millió forintnyi kiadást.