Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Nincsen Rózsa tövis nélkül
2012. november 9. 12.14 | zoldi.laszlo
Szellemi műhelyünk nyolcadik ifjúsági Pulitzer-díjasa, Sándor Alexandra Valéria a közösségi oldalon köszönte meg róla írt jegyzetemet, „ám a fitneszguru nem felezte volna meg ilyen elegánsan a kilók számát”. Tegnapi feltételezésemmel ellentétben tehát nem tíz kilótól szabadult meg. Készséggel pontosítok, bár gavallériából akkor sem írtam volna húszat, ha utánajártam volna SAV új vonalvezetésének.
Egyébként a makói díjátadó ünnepségről cikket közölt a Délmagyar.hu. Látható is a három kitüntetett: a szegedi különdíjas, az egri kategória-díjas gimnazista, közöttük a mi nyíregyházi-debreceni fődíjas lányunk. A tudósításból az is kiderül, hogy a pályázat kezdeményezője, Molnár László tanár, helytörténész és újságíró nem tudja, lesz-e jövője a pályakezdő újságírók legrangosabb kitüntetésének. A tanügyi kormányzat ugyanis nem vállalja a Hiller-féle oktatási tárca kötelezettségét, hogy a fődíjat félmillió forintra egészíti ki. Márpedig a Magyar Újságírók Szövetsége, a makói önkormányzat és a helybéli magánszponzorok egyre kevésbé képesek fedezni az évenként ismétlődő rendezvény költségeit. A cikkből véletlenül kimaradt az USA budapesti nagykövetsége, mely anyagilag is méltányolja, hogy szülővárosában ápolják az amerikai újságírást megújító Joseph Pulitzer emlékét.
2010. október 29-én azért halasztották el többször is a Pulitzer halálának napjára kitűzött eredményhirdetést, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár helyet találjon naptárában a makói utazásnak. Végül is nélküle tartották meg az ünnepséget, hivatalos indoklás azóta sincs. Vajon mi nem tetszik neki az ifjúsági Pulitzer-díjban? Az, hogy Pulitzer József a makói zsidó közösségből vándorolt a tengeren túlra? Vagy az, hogy Amerikában létrehozta a bulvár igényesebbik változatát? Esetleg az, hogy a tanügyi kormányzat ellenlábasa, Hiller István is a díj-alapítók közé tartozott? Netán az, hogy Makónak szocialista polgármestere van? (Aki mellesleg a város Hagymatikumnak becézett fürdőkomplexumát a népi organikus építészet atyjával, Makovecz Imrével terveztette meg.) Vagy egyszerűen csak azzal magyarázható Hoffmann Rózsa távolságtartása, hogy nem vele kezdődött a hazai Pulitzer-kultusz?
Ha L. Simon László kulturális államtitkár volnék, borsot törnék a tanügyi kolléganő orra alá. Rácáfolnék a feltételezésekre, és csak azért is a makói Pulitzer-pályázat mellé állnék. Legalább a nyilvánosság pályakezdő képviselői újra megtapasztalhatnák a magyar állam jóindulatát.