KulturSzalon

Az utcán futottam össze a hajdani évfolyamtársnővel. Leálltunk beszélgetni, és a családi ügyek kitárgyalása után szelíd szemrehányással illetett. Ebben a rovatban ugyanis azt írtam a magyarországi nyilvánosságtól könnyezve búcsúzó Janics Natasáról, hogy „sírósra vette a figurát”. Nyeglének vélte a mondatot. Ilyenkor először magamban keresem a hibát. Már-már igazat is adtam volna a diákkori ismerősnek, amikor a fejlemények elsodorták az önkritikát.
 
Olvasom a mai Népszavában, hogy lakóhelyén, Szegeden megint helyzet van a háromszoros olimpiai bajnoknő körül. „Az előzetes városházi döntéssel ellentétben most Botka László polgármester elrendelte az eredetileg Janics tulajdonába került Bárka vendéglő visszavásárlási tervezetét.” Vajon miért kell elrendelni egy visszavásárlási tervezetet? A mondatból csupán azt értem, hogy az országos sajtó ingerküszöbét is átlépte egy információ, amelyet a Délmagyarország nevű szegedi napilap már többször részletezett.
 
Úgy pontosítanám a mondatot, hogy Natasa a 2008-as olimpiai aranyérem jutalmából megvette a Tisza-parti Novotel Szállóval szemközti éttermet és szórakozóhelyet. Azóta befuccsolt vele, úgy rémlik, nem neki találták ki a vendéglátó-ipart. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy a műemléki épületet fölajánlotta előző tulajdonosának, a városnak. Az önkormányzati testület pénzügyi bizottsága vissza is vette volna 25 millió 146 ezer forintért. Csakhogy nem úgy sikerült a londoni olimpia, ahogy Natasa elképzelte, és a szegedi polgármester egyelőre nem írja alá a pénzügyi bizottság javaslatát. Mielőtt döntene, tisztázó beszélgetésre várja a városból éppen elpályázó élsportolót. A fejlemény új megvilágításba helyezi a történteket.
 
Szintén a Délmagyarország hasábjairól tudható, hogy Natasa bolgár edző-férje a londoni olimpián kapcsolatba lépett az orosz, majd az azerbajdzsáni kajak-kenu szövetséggel. S mert nem járt eredménnyel, Szerbia irányába kezdett tájékozódni. Márpedig ha így áll a helyzet, akkor a könnyes búcsú mögött üzleti számítás rejlik. Nem föltétlenül szentségtörés tehát azt írni, hogy Janics Natasa a sajtótájékoztatón sírósra vette a figurát. A szerb születésű kajakozó harminc éves, az idei kudarc után is benne van még egy olimpia. Most még eladható portéka a nemzetközi piacon, el akarja hát varrni a szegedi szálakat. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy ezért szabadulna meg az amúgy is elsüllyedt Bárkától.