KulturSzalon

Irigylem a szónokló politikusokat. A pillanat hevében kell olyan marhaságokat rögtönözniük, amilyeneket mi, újságírók a tollunkat rágva, órák alatt találunk ki.

Szívesebben nézem a politikust nyaktól fölfelé, mint köldöktől lefelé.

 

Aki övön alul bánt, azt azonnal leírom. Ami övön alul bánt, azt nem írom le azonnal.

A hölgyet csak felületesen ismertem, kapcsolatunk kizárólag szexuális jellegű volt.

Benned szeretnék kiteljesedni.

Az első feleségem zsidó volt, a második félig az. Megígértem magamnak, hogy a harmadik félig keresztény lesz.

Olyan feleséget keresek, akit szívesen mutatnék be a gyerekeimnek.

 

A kutyákat szeretem, az embereket nem annyira.

Nem az emberektől félek, hanem az emberekben rejlő állattól.

Én nem a haláltól félek, hanem az élettől.

Halálos veszélyben érzem magam. Fiatalabb koromban életveszélyben voltam.

Úgy szeretnék új életet kezdeni, hogy ne kelljen befejezni a régit.

Nem szeretnék a túlélésbe belehalni.

Én már nem élni szeretnék, hanem lenni végre.

 

Bevált a fogyókúra, amióta ételrecepteket eszem.

A hatalom édes. Kár, hogy cukorbeteg vagyok. 

Régebben azért írtam könyveket, mert volt mondandóm a világról. Most meg azért írok, hogy legyen mit dedikálni az orvosoknak.

 

Nem az lep meg, ha egy témáról sokat tudok. Inkább az, hogy mások keveset tudnak róla.

Diákként csodálkoztam, hogy a tanáraim milyen keveset tudnak. Tanárként csodálkozom, hogy a diákjaim milyen keveset tudnak.

Egyre többet tudok a világról, egyre kevésbé értem a világot.

Amikor vizsgáztatok, rá-rádöbbenek műveltségbeli hiányosságaimra.

Fölöttem már nincs senki, megtanultam hát uralkodni magamon.