Jelenlegi hely
Faragó Vilmos és az internet
2013. január 23. 12.13 | zoldi.laszlo
Tegnap rövid levelet kaptam Zsuzsától, Faragó Vilmos színházi dramaturgként dolgozó lányától. Azt a nekrológot egészítette ki, amelyet elhunyt édesapjáról, az ÉS hajdani főszerkesztő-helyetteséről írtam.
Íme: „Kedves László! Faragó Vilmosnak már Székely Éva halála előtt volt internet hozzáférése. Igaz, ő maga idegenkedett tőle, de élete végén íméleket hellyel-közzel már tudott írni, bár nem mindig vette észre, hogy érkeztek. Egyre gyérülő számú cikkeit Éva gépelte és küldte el az illetékes címekre, majd Éva halála után én, Faragó Zsuzsa, a nagyobbik lánya, és a mostani legutolsót, egy hónapja, kisebbik lánya, Anna. Minden cikke, amit a magyar hírlapos időszak után írt, megjelent tehát. Kár, hogy ebből nem volt sok. Természetesen a történet nagyon is jellemző rá, de azért ez is az igazság. Üdvözlettel: Faragó Zsuzsa.”
Kiegészítésül csupán annyit az olvasók kedvéért, hogy Székely Éva Vili második felesége volt. Köszönöm a pontosítást, én is szívesen pontosítanék valamit. Elég sok nekrológot olvastam hajdani szerkesztőtársamról, és feltűnt, hogy két időpontot tartalmaznak. A Magyar Távirati Iroda közölte változat szerint a 84. születésnapján, vasárnap hajnalban halt meg, de akadtak olyan cikkek is, amelyek szerint egy nappal korábban. Az ő szempontjából ez már nem fontos, az Új Magyar Irodalmi Lexikon számára azonban korántsem mindegy. A háromkötetes kiadvány főszerkesztője, Péter László - aki tegnapelőtt töltötte be a 87. születésnapját, isten éltesse - szőregi otthonában olvassa a sajtót, és ha valaki eltávozik az irodalmi életből, akkor az illető szócikkéhez írja a halál időpontját, hátha egyszer majd megjelenik a kézikönyv újabb kiadása is. Remélem, nem azt jegyezte föl, amelyik nem felel meg a valóságnak. És ki alkalmas a tisztázásra, ha nem Faragó Vilmos legközelebbi hozzátartozója, Zsuzsa?
A sokat emlegetett interneten megnéztem, vajon a Békés Megyei Hírlap megemlékezett-e a Békéscsaba közelében, Újkígyóson született szerkesztő haláláról. Nem leltem nyomát, még az újság digitális változatában található keresőprogram segítségével sem. Elnézést kérek a csabai kollégáktól, ha Faragó Vilmos halálhíre mégsem kerülte el a figyelmüket. De ha mégis, akkor hadd ajánljam érdeklődésükbe a Hosszú utca darabvég című, 2000-ben megjelent könyvet, amelyből kiderül, hogy a szerző nem feledkezett meg szűkebb pátriájáról.
