KulturSzalon

 

Gyermek alszik anyja keblén,

álomfüggöny hull szemére.

Távol ring már csöpp kis lelke,

szellőt hívó nyári estén.

 

Csillagfény az éjsötétjén,

elmélázik szenderegve.

Percre mintha megpihenne,

szétterül a lombok testén. 

 

Túl a földön, túl az égen,

árnyakon és tündefényen.

szelíd hajnal él szívében.

 

Nyugszik csendben, vágy ölében,

mindeneknél drágább kincsem,

angyalt játszva felhőszélen!

 

Bodnár László verse

 

Ezzel a versemmel kívánok minden gyermeknek mosolygós, játékkal teli szép gyermeknapot!