Jelenlegi hely
Coriolanus - Móricz Zsigmond Színház
Díszlettervező: SZÉKELY LÁSZLÓ
Jelmeztervező: BENEDEK MARI
Dramaturg: SZOKOLAI BRIGITTA
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Ügyelő: LAFOREST CSABA
Súgó: KOVÁCS KATALIN
Rendezőasszisztens: DEMETER ANNA
A régi por söpretlenűl marad,
S oly hegymagasra nő a rossz, hogy a jó
Fölül nem mulja. Nem vagyok bolond,
Inkább legyen dicsőség s hivatal
Akárkié.”
„Coriolanus büszke, daczos, kemény, de az anyai szóra meglágyuló természete – írja Greguss Ágost – nagyon illett Petőfi egyéniségéhez, a ki demokrata elvei mellett aristokrata érzésű volt. Nagy szeretettel és lelkesedéssel fogott a dologhoz, és fordítását különösen a beszéd heve és ereje tűnteti ki.”
Történelmi fogalomtár
szenátus: a vének tanácsa Rómában. A köztársaság idején a legfőbb hatalom birtokosa, megerősítette a törvényeket, irányította a külpolitikát.
patrícius: a hatalom egyedüli birtokosai voltak Kr. e. III. századig. Uralmuk egyrészt a kizárólagosan birtokolt hivatalokon, másrészt az örökölt földbirtokon alapult.
konzul: a római köztársaság korában az állam élén álló két hivatalnok elnevezése. A szenátussal együtt irányították a köztársaságot. Háború esetén a hadsereg parancsnokai voltak.
Tisztségüket egy évig tölthették be.
néptribun: a plebejusok érdekeit védő tisztségviselő az ókori Rómában. Vétójogával élve megsemmisíthette a köznép számára hátrányos törvényeket és rendelkezéseket, s érdekében törvényeket javasolhatott. Személye sérthetetlen volt, s ezzel védelmet nyújthatott a plebejusoknak. Kezdetben ketten, majd tízen tölthették be ezt a pozíciót.
plebejus: olyan szabad Rómában, aki nem tartozott a patrícius nemzetségek kötelékébe. Parasztok, kereskedők és iparosok voltak. A köztársaság korában hosszú harcot vívtak egyenjogúságukért.
plebsz: a római köznép. Az állam ingyen gabonával tartotta el, és cirkuszi játékokkal szórakoztatta. A politikai életben is sokszor felhasználták e könnyen befolyásolható tömeget.

































































































